Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Történettudományok - Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban (III. rész)

BARANYA MEGYE TELEPÜLÉSEINEK PECSÉTJEI III. Ц7 kinek elvileg szentnek kellene lennie, (Szent István, vagy Szent László), a helyi hagyományok azonban Zsigmond királyról, sőt a falu lakóinak nemességét megerősítő I. Lipót császárról beszélnek. A falu pecsétjén ábrázolt királyról csak feltételezni lehet, hogy az eredetileg Szent István lehetett, annál is inkább, mert 1849-ben a templom Szent István király tiszteletére épült, ami nem lehetett akkor véletlen. Másik „Szent" királyunk, I. László látható Szentlászló község második pecsétjén. A képen lovas vitéz vágtat kivont karddal. Szentkatalin községnek két ismert pecsétje van. Az első 172x-ből (1724), a második 1780ból. A másodikon a vértanú szent látható, természetesen a megfelelő attribútumokkal. Az első pecséten csak az attribútum látható, 6 küllőjű vasszögekkel kivert kivégző kerék. A falu névadóját, Alexandriai Szent Katalint ugyanis 305 körül kerékbetörték. A második pecséten azonban látható maga a vértanú szent is. A képmező alján egyenes vonal jelzi a földet, alatta alig kivehető az évszám: 1780, fölötte a szent látható, hosszú ruhában, jobb kezében hosszú, egyenes karddal, baljában összetört kerékkel. (A legenda szerint ugyanis Isten angyalai a kivégzés előtt a kereket összetörték.) Szent Lőrinc vértanút a legenda szerint izzó rostélyon égették meg. Ez a szent elsőszámú attribútuma. Ez látható Szentlőrinc falu két pecsétjén is. Az 1777 éves keltezésű pecséten Szent Lőrinc látható, feje fölött glória, feltartott jobbjában olajos edényt tart, baljában vasrácsot. Jobb karja alatt meghatározhatatlan növény — talán gabonakalász. Az 1827-es keltezésűn egyenes vonallal, alatta keresztcsíkozással jelzett földön áll Szent Lőrinc, baljában vasrostéllyal, felemelt kezében virágot tart, könyöke alatt 3 gabonakalász. 3. A pecséteken igen gyakran szerepelnek jelképes alakok. Ezeket kölcsönözhették a heraldikából, de lehettek bibliai, mitológiai, esetleg mondai alakok is. Mitológiai alak látható Drávapalkonya második, a XVIII. század végén készült pecsétjén. 1

A szőlőfürt neve heveng. Németh Béla szerint : „A nagy hevenget hordó emberek a nagy bortermést jelképezik..." Jegyzetben: „Hevengnek nevezik Baranyában a 2 lábnyi hosszú pálczára ügyesen reá kötött fürtöket, melyeknek olyan az alakjuk, mintha egyetlen óriási fürtöt képeznének." Baranya múltja és jelene: Szerkesztette: Várady Ferenc. Pécs, 1897. Második kötet. 512. p. A hevengről hasonló értelemben tesz említést Haas Mihály is könyvében Baranya címerével kapcsolatban. „Lehet, hogy ezen szármasztatásra vonatkozik megyénk czímere, mellyen szólőhevenget vagy igen nagy szőlőfürtöt vállon vivő két A pecsétképen tojásdad alakú pajzs mellett Merkur áll. Bibliai alakok találhatók Helesfa és Lánycsók pecsétjében, bár valószínűleg mindkét község Baranya vármegye ismert címerét vette mintának. A két falu pecsétjében két alak látható, amint vállukon átvetett boton hatalmas szőlőfürtöt (inkább fürtök kötegét) cipelnek. Nyilvánvaló, hogy ezzel a bőséget, a bőséges termést kívánták jelezni. Helesfa és Lánycsók két-két pecsétjén is látható a heveng.

1 Komló 1726 évi pecsétjén látható emberalak a heraldikából kölcsönzött vadember, ki a következő XIX. században készült pecséten sujtásos ruhába öltözött, kezében kivont kardot tartó magyarrá szelidült át. Nehezebben magyarázható Máriakéménd vágtató páncélos lovagja, vagy Lovászhetény tollas csákóban, sujtásos ruhában- levő lovas vitéze. Ez utóbbi az egyik kezében tőrt, a másikban a válláról hullámosan leomló prémet tart. Máriakéméndnél talán utalás lehet a közelben álltj középkori lovagvárra, amelynek híre akkoriban még elevenebben élt az emberekben.

2 4. A pecséteken ábrázolt emberek a legnagyobbrészt magára a lakosságra utalhatnak. Ez elég világosan látszik az ábrázolás módján. Tisztán felismerhető az, hogy magyar vagy német jobbágyról, vagy nemes emberről van szó. Gyakran munka közben ábrázolták a jobbágyot, amint erdőt írt, szánt, boronál, vagy arat; a leggyakrabban a kezében sarlót, gabonakalászokat, vagy szőlőfürtöt tart. Valójában sok szállal kötődik ez az ábrázolás a faluhoz, s a faluban folyó alapvetően fontos mezőgazdasági munkákhoz. Az esetben, ha a falunak különleges, más falvaktól eltérő terménye volt, ezt feltétlenül jelezték is az alak mellett. (Hidason dohányt, Komlón a komlót.) A török kiűzése után. az új telepesek teljesen elvadult területeket vettek birtokba, s emberfeletti munkával azt ismét termőre fordították. Nem véletlenül kerültek ezek az úttörőmunkát végzők a pecsétekre. Üj hazát találtak itt, s azt munkájukkal gazdaggá is tették. Ennek a természettel vívott küzdelemnek az első lépcsője férfiú (talán Josua és Ohaileb) látszik." Haas is a bőséges bortermeléssel hozza kapcsolatba a hevenget. Haas Mihály: Baranya, Pécs, 1845. 3. p. Ezzel szemben odor Imre a telepítésekkel magyarázza azt. Érveit és megállapításait nem tudjuk elfogadni odor Imre: Baranya vármegye címer-pecsétjenek évszázados viszontagságai. Baranya, történelmi és honismereti folyóirat. I. évfolyam, 1988. 1—2. 42. ,p. 2 Ravasz János: A hétszáz éves Szederkény. Pécs, 1973. A fcéméndi várról: 20—21. p.