Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Történettudományok - Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban (III. rész)

BARANYA MEGYE TELEPÜLÉSEINEK PECSÉTJEI III. Ц5 A heraldika szabályai itt természetesen még jobban feloldódnak, időnként csak jelzésszerűek. Ez nem véletlen, a pecsétnyomók készítői oly távol éltek a címerek világától, hogy már az is meglepő, hogy 1—2 motívum, jelkép valamilyen formában mégis utal a heraldikára. Pecsétrekerülésük oka nehezen bogozható ki. Gyakran természetesen a falu földesurának címerében ugyanazok a jelképek találhatók, mint a község pecsétjében. A címeralakok így gyakran lehetnek azonosak. Pl. ugyanaz az állat található mindkettőben. Ez esetben nem igen lehet másról szó, mint arról, hogy a falu egyszerűen kölcsönvette azt (pl. Görcsöny). Gyakorta elmarad a pajzs, s az állatok (pl. oroszlán) mellé, vagy éppen mancsai közé téve ott látható az ekevas, vagy gabonakalászok. A címerképek között gyakori az emberábrázolás. Ez a pecsétek esetében is kedvelt volt. Az emberalakok gyakran a faluk lakóját jelképezik, a magyar falu lakója magyaros ruhában, a német tipikus német öltözetben látható, kezében szerszámmal, gabonakalászokkal, esetleg munka közben ábrázolták, amint éppen fát vág, vagy az ekeszarvát fogja (Kácsfalu), vagy a vasboronán áll, esetleg sarlóval arat. E címerképek legtöbbjénél azonban hiányzik a címerpajzs, az alak a kerek, vagy ovál pecsét képmezejében helyezkedik el, olyképpen, mintha /egy kerek, vagy tojásdad alakú pajzsban lenne ábrázolva. Erős túlzással a községi pecséteket a falu vagy a mezőváros címerének lehet tekinteni, nem adományozott, de maguk alkotta címernek. Ugyanaz a funkciójuk is. Szimbólum, amit a falu megkülönböztető jelként használt. Kimondottan a címertan szabályait részben, vagy egészben figyelembevevő községi pecsét Baranyában 23 falu vagy mezőváros esetében fordul elő. Ezek a következők: Abaliget, Baranyavár 172x, (Kis-)Battyán, Bisztrice 172x, Kisbeszterce, (Palota-)Bozsok, Dárdaj Dinnyeberki, (Alsó-) Szentmárton, Drávapalkonya, Görcsöny 1725, Karácodfa, Komló, Dencsháza, Laskafalu, Maiss, Mohács, Ráckozár, Siklós, (Nyugodt-) Szenterzsébet, (Kis-)Űjbánya, Vasas 172x, Vejti. Ezek közül címerpajzs 6 falu pecsétjében található: Abaliget csücsköstalpú pajzs Dinnyeberki csücsköstalpú pajzs Mohács csücsköstalpú pajzs (Nyugodt-)Szenterzsébet tojásdad alakú pajzs (Kis-)Battyán kerektalpú pajzs Vejti kerektalpú pajzs 2 Dinnyeberkiben a Vitta és a Bozó családok éltek. Andretzky szerint ősi nemesi családok. Nemességüket 1372-től származtatják. A földesúr címerében található címerképek egyszerű másolatával is lehet találkozni a falvaik pecsétjein.' Ebből a szempontból a legjellemzőbb Görcsöny pecsétje, melynek pecsétképében a Batthyány család címerében is megtalálható, a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán látható. Ugyanez a motívum került Bisztrice (Kisbeszterce) pecsétjére is. Mindkét falu Batthyány birtok volt. Dárda egykori birtokosa a galántai Eszterházy család volt. Akár a család címerében, a falu pecsétjében is ágaskodó griff látható. Dinnyeberki pecsétjében a faluban élő nemesi családok egyikének, a Bozó családnak a címere látható. Természetesen e pecsétet a falu nemesei használták. (A nem nemesek külön pecsétet használtak.) A pecsétmezőben csücsköstalpú pajzs látható, benne -ágaskodó oroszlán, jobb mellső lábával görbe kardot tart, feltűzött mór fejjel. A címer felett 5 ágú nemesi koron«, abroncsán öt kő jelölésével, kétoldalt barokkos indadíszítéssel. 1815-ös iraton található.

2 A heraldikában használatos címerképek igen gyakran ötvöződnek a községi pecsétek hagyományos jelképeivel, ami tulajdonképpen a címertanban sem egészen idegen (pl. ekevas, búzakalász). Ilyen Abaliget pecsétje, melyben csücsköstalpú pajzs látható. A pajzsfő jobb és bal szögletcsúcsai harántoltan vágottak, belőlük redős díszítmények futnak alá. A pajzsmezőt földművelést szimbolizáló ekevas és csoroszlya foglalja el. (A pajzs felső széle fölött püspöksüveges mellképes alak látható, kinek jobb kezében pásztorbot, baljában nyitott könyv van. Baranyavár és Vasas pecsétjében levágott kar látható, kezében azonban a szokásos kard helyett szőlőfürtöt tart. Batthyány (Kisbattyán) pecsétjében látható kerektalpú pajzsban ekevas lebeg. Bozsok (Palotabozsok) és Laskafalu (ma Ceminac) pecsétjének képmezejében oroszlán ágaskodik és mancsaiban ekevasat tart. Drávapalkonya' képmezejében tojásdad alakú pajzsban ekevas és csoroszlya lebeg. Majs pecsétjében az oroszlán ekevason áll, s mancsaiban 3 búzakalászt tart. Vejti pecsétjében kerektalpú címerpajzs látható, sisakkal, sisaktakaróval. A pajzsban ekevas lebeg. Szentgáll (Királyegyháza) pecsétjében kerektalpú pajzs látszik, isisakkal, azon háromágú koronával, kétoldalt takarókkal. A pajzsban fektetett, élével lefelé fordított ekevas lebeg. Andretzky József: Baranyavármegye nemesei. Pécs, 1909. 106—107. p.