Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Történettudományok - Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban (III. rész)

114 BEZERÊDY GYÖZÖ 1. ábra. Baranya megye településeinek legkorábbi pecsétjei, a: Viszló (Diósviszló), 1607, b: Hernádfa, 1671, c: Szekcső (Dunaszekcső). 1710. 2. ábra. A település státusának jelölése a feliraton (köriraton), a: SIGIL PAGI MEKENYES 1789, b: OPPIDUM MÄGOCS 1816. VIII. A heraldika hatása a községi pecséteken A címertan nem maradt hatás nélkül a községi pecséthasználatra. Tágabb értelemben azt mondhatjuk, hogy valamennyi községi pecsét kölcsönzött egy keveset a heraldikától. A pecsétet készítő vésnökök, de imég az egyszerű mesterek is, nem tudták kivonni magukat a 1

Bertényi' Iván: Kis magyar címertan. Gondolat, Budapest, 1983. 102—103. p. heraldika hatása alól. Ezért a címerképek közül a pecséteken is megtalálhatók az emberalakok, állatok, a Nap, a Hold, a csillagok, a gabonaszálak, szőlőfürtök, babérkoszorúk, virágok, bástyák, várkapuk, szerszámok, hegyek stb., de még a mesteralakok is felfedezhetők, — igaz kissé bizonytalanul egyes pecsétek képmezeiben. Pl. a szántóföldet pajzstalp alkalmazásával jelezték a pecséteken.

1