Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Történettudományok - Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban (III. rész)

BARANYA MEGYE TELEPÜLÉSEINEK PECSÉTJEI A FEUDÁLIS KORBAN (III. rész) BEZERÉDY Győző VII. Stílusváltozások a pecséteken Nehéz és veszélyes dolog a községi pecséteket stílusuk alapján meghatározni. A legtöbb pecsétnél ez lehetetlen vállalkozás is, hiszen a pecsétek készítői a legtöbbször semmiféle stílusismerettel nem rendelkeztek, s örültek, ha a jelek és a betűk vésését a megrendelő kívánságának megfelelően el tudták készíteni a lehető legegyszerűbb, kivitelezhető módon. Mégis hatással voltak rájuk a stílusváltozások; főleg a képzett vésnökökre áll ez, hisz ők érzékenyebben reagáltak a korok divatjára, a stílusokra.

1 A baranyai pecsétek is nehezen határolhatók el stílusuk szerint, bár vizsgálatuk során általában három stílusirányzat különböztethető meg köztük: 1. barokk korszak. Ez elsősorban a pecsétek díszítésénél mutatkozik meg. A képmezőben jelentkező és a fő motívumokat körbefogó növényi díszítések, barokkosán, nyugtalanul tekerednek, csigavonalakban végződnek. Vonatkozik ez a szőlőtőkék ábrázolására is, melyek szintén barokkosán kígyóznak. Ez legjellemzőbben Dárda, Németürög, Szárász és Nagypeterd pecsétjeinél jelentkezik. Dárda pecsétjében griff ágaskodik, körülötte barokkos csigavonalas díszítés látható. A pecsét XVIII. századvégi, a nyomat egy 1816-os keltezésű iraton látható. Németürög (korábban Rácváros) 1749 évi pecsétjén barokkos füles korsó, ebben 3 szál szirmos virág látható. (A felirat: RÁCZ VÁROS, 1749.) A pecsétet még az első lakók, a Radanay Mátyás pécsi püspök által Pécsről kitelepített, egyesülni nem akaró „rácok" készítették. Szárász pecsétje tipikus példája a nyugtalan, tekervényesen hajladozó barokk díszítésnek. A jellegzetes csigavonalak még a betűkön is érezhetők, a barokkos nyugtalanság a lebegő ekevason is felfedezhető, így az egész pecsétre a hullámzás, mozgás jellemző. Bár a pecsét egy 1851-es keltezésű iraton látható, készítési ideje legalább 100 évvel korábbi. Nagypeterd pecsétjén a képmezőben a nemesi,, sujtásos ruhába öltözött alak, barokkos indadíszítésen; áll. 2. Klasszicizáló pecsétek. Erre a két legjellemzőbb példa Bodolya és Meződ falvak pecsétje. Bodolya pecsétje 1784-es keltezésű. A képmezőben három, klasszikusan hosszúruhás női alak hatalmas koszorút tart felemelve. A képnek pogány görög vallási jelleget kölcsönöz a klasszikus ízű ruha, s maga a jelenet. Meződ 181 l-es pecsétjén fűzérrel díszített oltár áll, rajta mintegy pogány áldozatként felajánlva; gabonakéve, sarló, ekevas, szőlőfürt. 3. Realista pecsétek. Baranyabán, Vörösmart 1845-ös keltezésű pecsétjei tipikusan realista alkotások. A települést szinte elbeszélve mutatják be, gondosan/ ügyelve a pontosságra, s minden részletre, az* arányokra, de még a kép egyensúlyára is gondolt a művész. Hasonló stílusú Zaláta pecsétje is. A kép leírja az Ormánság akkori jellegzetes képét, érzékeli hangulatát. (1794) A pecséten az a kép látható, mely az ormánság íróinál is olvasható: a Dráva árterében, a folyó holtágaiból kialakult tórendszer egyike, partján sűrű nádasokkal, erdőkkel. 1

Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi. Baranyai Helytörténetírás. Pécs, 1973. 161. p. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 35 (1990) : 113—129. Pécs, Hungária, 1991.