Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Természettudományok - Nógrádi U., Sára–Uherkovich, Ákos: The Trichoptera fauna of the Zselic Downs, Hungary
38 S. NOGRADI-Á. UHERKOVICH A Zselic tegzes (Trichoptera) faunája NÓGRÁDI Sára és UHERKOVICH Ákos A Dél-Dunántúl közepén elhelyezkedő Zselicből az elmúlt időkig alig ismertünk tegzes adatokat. Sem Mocsáry (1900), sem Pongrácz (1914) nem adott meg innét egyetlen előfordulást sem. Tulajdonképpen csak 1982-ben tett közzé néhány Hydropsyche fajt innét Újhelyi, a hazai Hydropsychéket ismertető munkájában. A nyolcvanas években további munkák is megjelentek már zselici adatokkal. Nógrádi el al. (1985) számos faj előfordulását teszi közzé innét, néhány szórványos adat egyéb munkákban található. Különösen a nyolcvanas években folyt intenzív terepmunka a területen és napjainkra a fauna meglehetősen jól ismertté vált ezáltal. A dolgozat ismerteti a vizsgált táj néhány geomorfológiai és vízrajzi jellegzetességét. A Zselic vízhálózata aránylag sűrű. azonban patakjainak tekintélyes hálózata hosszabb csapadékmentes időszakban kiszárad. Néhány nagyobb patak állandó vizű, például az Almás-, a Bükkösdi- és Surján-patak, valamint a Baranya-csatorna. Az utóbbinak rendkívül rossz a vízminősége, azonban a többinek is erősen romló tendenciát mutat. Jellemző a Zselicre a sok mesterséges halastó. Némelyikük vize meglehetősen szennyezett. A Zselicből származó anyag zömét a szerzők gyűjtötték részben személyes kiszállásaik alkalmával, részben pedig fénycsapdákkal. Különösen eredményes volt néhány, kifejezetten tegzesek miatt telepített csapda működése (Kaposfő, Lipótfa, Sántos). Egyéb fénycsapdák (Bőszénfa, Pálé, AlmamellékSasrét) tegzes anyagát is feldolgoztuk. Kétségtelen, hogy a legértékesebb anyagot a lipótfai csapda fogta: 59 faj 5087 példányát. Ez csaknem egyharmada a Zselicben összesen gyűjtött példánynak. Személyes gyűjtéseink során három halastó mellett gyűjtöttünk igen nagy mennyiségű anyagot (Csertő, Patosfa, Somogyapáti) illetve rendszeresen lámpáztunk Szentlőrinc mellett a Bükkösdi-patak mentén. A cikk angol nyelvű részében felsoroljuk a 84 fajt lelőhelyi és dátumadataikkal együtt, továbbá megadjuk a begyűjtött példányok számát is. Minden fajhoz rövidebb-hosszabb megjegyzést is fűzünk. Az értékelő fejezetben a tegzes faunáról rövid jellemzést adunk. Megállapítjuk, hogy a gyors folyású hegyi patakok fajai hiányoznak a területről, egyedül a Rhyacophila fasciata mutat ilyen jellegzetességet. Sok Hydropsyche és Limnephilidae fordul elő. A fajok jelentős része pataklakó. Legnagyobb példányszámban a folyóvizekben fejlődő Hydropsyche fajok és sok állóvízi faj fordul elő (pl. Ceraclea dissimilis Steph., több Oecetis-faj). Végül néhány példával és diagramokkal bemutatjuk az itteni tegzesek 5 fenológiai típusát.