Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Muzeológia - Ujvári Jenő: A Baranya Megyei Múzeumok 1988. évi munkája

312 ÚJVÁRI JENŐ szakmai tevékenységünket. A raktárterület növekedése nem követte elégséges mértékben a gyűjteményfejlesztést, s szűkösek az anyagi eszközök a műtárgyak állagmegóvására, védelmére is. Közben egyre konzervatívabbá vált intézményünk önértelmezése és kultúrafelfogása; beszűkültebb történelemszemlélete; „önállósultak" funkciói; akadozóbb lett belső szerkezete és együttműködési készsége; s egyre elidegenedettebb viszonyba került közönségével. Az irányítás külső színtereiben pedig még mindig nagyon- sok a „vezérlési" mód. • . II. Az egyes tudományszakok helyzete és tevékenysége a múzeumi szervezetben. A Baranya megyei múzeumi szervezet jellemző szerkezeti sajátossága, hogy valamennyi szakmai osztálya külön épületben (illetve épületekben) működik, s ezek az egységek önállóan is rendelkeznek a múzeumi normatívák szerinti besorolás kritériumaival. A szakmúzeológiát kiszolgáló, menedzselő egységek nagyobb része központosított formában végzi tevékenységét (TMK-műhely, kiállításrendező csoport, fotó-műhely, gazdasági osztály, közművelődési osztály), viszont ahol a hagyományosan rögzült struktúra és munkaszervezési érdekek úgy kívánták (pl. restaurátor-műhelyek, könyvtárak), az osztályonkénti tagoltság fennmarad. (1. sz. melléklet.) A vázolt adottságokból számos belső ellentmondás és feszültség fakad az épületfenntartás, műtrágyavédelem, üzemeltetés, de a tudományos munka területén is. 1. Természettudomány A múzeum természettudományi osztályán több évtizede tervszerű gyűjtőtevékenység folyik. A Dunántúl legjelentősebb nagyságú és értékű gyűjteménye ez (gombák, lepkék, bogarak, virágos növények stb.), melynek preparáltsági foka naprakész és teljes. A tudományos publikációs tevékenység ebben a szakágazatban tekinthető a legkiegyensúlyozottabbnak. Az osztály állandó kiállítása korszerű, elhelyezési körülményei azonban hosszabb távon nem tarthatók fenn. 2. Régészet A régészeti gyűjtemény fejlődése a századforduló óta folyamatos. A gyűjtemény magában foglalja az egykori pécsi Városi Múzeum és a Baranya Vármegyei Múzeum régészeti anyagát, a szakosított (antropológiai) anyagokat és a tájmúzeumok (Mohács, Szigetvár) régészeti profilú leletanyagát. Folyamatos és intenzív gyarapodásának forrásai a tervásatások és az egyre növekvő volumenű leletmentések. A neolitikumtól kezdve a régészeti korszakok mindegyikében folyik kutató, feltáró, feldolgozó munka, melynek anyagi feltételei sajnos egyre csökkenő mértékben biztosíthatók. A tudományszaknak a megyében 11 (!) állandó kiállítása van, de a legjelentősebb bemutató, a pécsi régészeti múzeum állandó kiállítása erkölcsileg és műszakilag is elavult, s hosszú évtizedek óta hiányzik a város pompás középkorát bemutató múzeológiai láncszem. A megújításra szoruló állandó kiállítások és a római-ókeresztény építészeti emlékek megmentésének programja mellett ezért a közeljövő legfontosabb feladatai az európai hírű és rangú románkori kőtár rehabilitálása, azaz a Dómmúzeum létrehozása,, valamint a püspökvári ásatások eredményeit, a pécsi gótika emlékeit bemutató múzeum egység kialakítása. • 3. Új- és legújabbkori történet A viszonylag későn önállósult múzeológiai szakágazat működésének optimális feltételei az 1985-ben megnyílt pécsi Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeummal teremtődtek meg. A múzeum állandó kiállítása azonban már megnyitásakor nagy volumenű elvégzett gyűjtő- és feldolgozó munkára, kiterjedt gyűjteményi háttérre (írásos dokumentumok, újságok, fényképek, érmek, pénzek, viseletek, lakberendezési tárgyak, fegyverek, festmények, technikai eszközök stb.) támaszkodhatnak, és korát megelőző koncepcióval készült. (Az egyoldalú munkásmozgalmi orientáció helyett komplex történelemszemléletet tükrözött.) A szakágaknak azonban a megye területén további 6 kiállítóhelye van (Mohácson, Komlón, Szigetvárott önállóan kezelt gyűjtemények is), melyekről a fentiek nem minden esetben mondhatók el. Az újkori történeti múzeológiára nagy feladatokat ró előreláthatóan megnövekvő és módosuló kutatási területe, valamint a gyűjtemény egységeiben foglalt további bemutatási lehetőségek-kötelezettségek. (Pl. ipartörténet, művelődéstörténet.) Mindezek alapján a kiállítási spektrum fokozatos és alapos átrendeződésére kell felkészülnünk, s ehhez a személyi és anyagi feltételeket megteremtenünk. 4. Néprajz A néprajzi gyűjtemény a népi gazdálkodás (gyűjtögetés, halászat, vadászat, földművelés, állattartás, szőlészet), táplálkozás, házberendezés és bútorzat, fazekasság stb. tárgyi emlékeit, az ország második legnagyobb textilgyűjteményét és rendkívül jelentős folklór-anyagot foglal magában. A terület változatos etnikai képének megfelelően a gyűjteményben igen fontos szerepet játszanak a nemzetiségi nép-