Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Néprajztudomány - Virt István: Halottas szokások és hiedelmek a Baranya megyében élő moldvai csángóknál

HALOTTAS SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK 23: 5. ábra. Halottak napi asztalvetés rekonstruált felvétele Egvházaskozáron 1980-ban. csak akkor ülnek le, amikor az asztal végébe kirakják azt a tál ételt, amit a halott lelkének szánnak. A moldvai falvakban úgy gondolják, hogy a temetést követően a lélek még visszajön a házhoz „megköszönni, amit adtak érte". A halott lelkéért Isten nevében adott ételt (savanyú levest, galuskát) elfogyasztása után megköszönik: „Essék a hóttér, Isten juttassa elébe!"; majd evés után a borból a földre csepegtetnek és csak utána isszák meg az italt. Ezt követően a rokonok Isten nevében szétosztják azokat a tárgyakat, amelyek a halott után megmaradtak. A sírásóknak adnak egy rend ruhát és Pusztinán egy kakast, valamint egy üveg pálinkát. A résztvevők között, elsősorban a szegényebbeknek osztják ki a megboldogult ruháit: „Aggyák Isten nébe. Azt mongyák, hogy az a halotté lesz. Ezen a világon legyen a tied, másvilágon legyen a hótté. Azoknak es kell ott, így megkapják.". (Pusztina, 67 éves férfi). Ugyanígy odaadják valakinek a halott imakönyvét, néhányan a görbebotot is Isten nevében adják. Gajcsánán az is szokás volt, hogy a koporsó leeresztésénél használt vásznat is a tor után kapták meg a sírásók. A „komondár" végén mindenkinek adnak egy kerek halottas kalácsot, egy kis kancsóba vizet és egy égő gyertyát, amit a résztvevők elvisznek magukkal. Klézsei, gajcsánai és lábniki beszélgetőtársaim azt is elmondták, hogy a megmaradt ételt cseréptálakba rakva széthordták a falu szegényeinek és Isten nevében odaadták a halott lelkéért. A Baranya megyében élő csángók is megülik a tort, de Isten nevében csak idős embereknek adnak ételt, mert a fiatalok sokszor 10 Petrás Incze J. 1842. 13—69. nem értik a hagyományos szokások rendjét. Az Egyházaskozáron élő gajcsánaiak körében napjainkban is szoktak a tort követő éjszakára gőzölgő ételt és egy pohár bort kitenni az ablakba a halott lelkének: „Eltemetik, akkor tesznek ki az ablakba es galuskát meg bort, mer a halott akkor még odamegy, eszik annak a párájából, iszik a borból.". (Bács Istvánné, sz.: 1910. Gajcsána). A moldvai csángók hiedelmei szerint a tort követő napon a lélek végleg elhagyja a házat és a halálesetet követő 6 hétig a közelben marad. Ennek az időszaknak a hiedelemcselekvései elsősorban azt a célt szolgálják, hogy az élők mindennel ellássák a halott ember lelkét és így gondoskodjanak nyugalmáról. 4. A halott emléke az első időszakban viseletben és szokásokban széles körben tapasztalható; közeli és távoli rokonok 40 napig kötelezően gyászolnak. A hathetes gyász idejét az a hiedelem határozza meg a moldvai csángók körében, hogy hitük szerint a testből halálkor távozó lélek 40 napig van jelen a földi világban és ezt követően távozik a túlvilágra. Később csak akkor jelentkezik az élők környezetében, ha valamiben hiányt szenved, illetve halottak napján, amikor „szabadok a holtak". Moldvában az asszonyok többsége csángós viseletben gyászol; saját szövésű ingjeiken fekete hímzés jelzi a gyászt. A férfiak már ritkán járnak csángó ruhában, ők fekete szalagot tűznek kabátjuk hajtókájára, amikor halottjuk van. Pusztinán azt is elmondták és időnként még példa is van arra, hogy a férfiak a 40 napos gyász ideje alatt nem borotválkoznak, a lányok pedig hajukat lebontva hordják. (Ez utóbbi szokást a múlt század közepén Petrás Incze János is megfigyelte Pusztinán.)

10 A moldvai fal-