Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A dél-dunántúli parasztházak tetőszerkezete
A DÉL-DUNÁNTÜLI PARASZTHÁZ 215 egy-egy nagyobb papkéve alkotja a címert vagy kontyot. 72 A zsúpfedél éleit többnyire lépcsősre rakták, vastagabb, tövükkel lefelé álló szegőkévékből. A munka menete ilyenkor úgy alakult, hogy a kancasor rögzítését az élek szegése követte. 73 A rozsszalma fedél másik fő változata a terített zsúp. Ennél a rozsszalmát tövével lefelé helyezik a tetőre, 15—20 cm vastagon szétteregetik, vesszővel leszorítják, és a tetőlécekhez kötözik, alját fölveregetik zsúpverővel. A többi sorral úgy haladnak fölfelé, hogy az előző sort jól takarják, és egyenletes sík felületet nyerjenek. A gerinchez érve a zsúpvégeket áthajlítják a másik oldalra, leszorítják, és beszegik. Ez a technika hasonlít a nádveréshez, termelékenyebb az előbb leírt kettőzött zsúpolásnál. Elterjedési területe azonban sokkal szűkebb annál. A Dél-Dunántúlra két irányból érkezett. A Dunán át az Alföld felől eljutott egész Tolna megyébe és Külső-Somogy északkeleti felébe. Zalába és a Drávaszélre délnyugatról, Stájerország és Szlovénia felől hatolt be. A nyugati határ közelében német zsúpolásnak is hívják. 74 Az utóbbi tájakon későn honosodott meg, és már nem vált olyan általánossá, mint Tolna megye nagy részén. Az 1905-ös mezőgazdasági lexikon szalmafedés címszóval a zsúpfedésnek már csak ezt a terített, felvert változatát ismerteti. 75 A szalmatetőknél érdemes megemlíteni az ún. habán szalma fedelet, amely jobbára csak az irodalomból ismert. 1772-ben Adam Landgraf magyarul is kiadott könyvecskéjében rajzos illusztráció segítségével propagálja a sározott zsúpkévékből felrakott héjazatot. Meghonosodásáról azonban a Dél-Dunántúlon nincs tudomásunk, még uradalmi épületek köréből sem. Nádfedél A szalmához hasonló nagy múltú fedőanyag a nád. A vizek mentén valószínűleg a honfoglalás óta felhasználták. A Dél-Dunántúlon fő elterjedési területe a Duna mente, Tolna megye nagy része, különösen a Mezőföld és a Hegyhát, a széles Balatonmellék és a Drávaszög. Bár ez a helyzetkép a 19. század második felét és a szá72 Özv. Bankos Ferencné, sz. 1893. 18. elmondása, Csököly 1978. Sgy. SZNMAD 95. 73 A zsúpolás menetéről kiváló leírások születtek, többek között: Takács Gyula 1953. 296—297. Ebner Sándor 1931. 92—93, Tarján Gábor 1982. 232 —235. ^Bárdosi János 1984. 269. 75 Bezerédi Adorján—Szilassy Zoltán 1920. II. 241 —243. 70 Babies András 1982. 175—222. zadfordulót jellemzi, történeti adataink is leginkább ezekről a tájakról származnak. A dárdai uradalom (Drávaszög) 18. századi úrbéri szolgáltatásai között nagy mennyiségű nád szerepelt. Az uradalom minden falujában „minden személy" tartozott évente 25 köteg nádat szolgáltatni földesurának. 76 Az őcsényiek (Tolna m.) 1768-ban az ebesi és almás puszták bérleti szerződésében többek között kötelezik magukat, hogy szabad nádvágás fejében „.. . minden . fél helyes Gazda tizenkét kévét, fertályos Gazda hat kévét, házas Zsellér három kévét, és hazátlan Zsellér két kévét..." évente az uraságnak beszolgáltat. 77 E példák nem kivételek, a Mária Terézia féle urbárium a nádas határú helységekben mindenütt kitér a nádlás jogára. A nádat nagyobb részt tetőfedésre használták. Az 1774-es mohácsi tűzvészkor leégett 44 ház valamennyi nádfedelű volt. 78 A 18. században a nádfedél még Pécs környékén is előfordul. 1779-ben özv. Novakovits Istvánné kereskedő házát náddal födette Ráczvárosban. 79 A 19. század közepén fölvett inventáriumokban Baranyában csak a Duna mellett és a tágabb Drávaszögben találkozunk nádas házakkal. Ezeken a vidékeken akkor valószínűleg még általános a nádfedél. 1855-ben például Öcsényben a paplak is nádas. 80 Somogy megyében a Kapós mentén a múlt század elején még használták házfedélnek. A kaposkeresztúri uradalomban a füstöskonyhás kanászház, valamint néhány gazdasági épület nádas, a század derekára azonban a zsúp már teljesen háttérbe szorította. A zsúp és a nád együtt is előfordult. A 3 szobás mészárszéket is magába foglaló „sidó ház" zsúp tetőre, nád szegélyre készült. 81 A Tolna megyei Hegyháton, a Mezőföld szélén és a Balaton mellék keleti oldalán, a nád és a szalmafedés érintkező zónájában több helyen megtaláljuk a nád és a terített szalma vegyes fedést. Felsőnyéken ez úgy készül, hogy egy sor nádra egy sor zsúpot vernek, Gyulajban a terített zsúpra nádaznak. 82 A nádfedés területének csökkenését a 19. századi ármentesítésektől tapasztalhatjuk. A Dráva menti Cunban például 1880. után már nem alkalmaznak nádat, csak zsúpot. 83 A Duna és a Balaton partján viszont néhány nádas épület napjainkat megérte, sőt a nyaralók közt újabb divatja támadt, de ez a jelenség nem tartozik 77 OL. Urb. et Consc. Fasc. 191. N. 3. 78 BML. Közgy. Iratok 1774. II. 38. 1—31. 79 BML. Káptalani Úriszéki Iratok 4/1786. 2. 80 Az Eőtsényi Szent Ekklésia Protokolluma II. 115, Öcsény, Református Egyházi Hivatal. 81 Gyulai Gaál család épületeinek összeírása 1824. SZNMAH 607. 82 ' Andrásfalvy Bertalan 1961, Vajkai Zsófia 1964. MNA. ^Zentai János, 1961. MNA.