Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Történettudomány - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban

„HALLHATÓ MÜZEUM" 201 ^^лиь 1940 ÁPRILIS HÓ 22-ÉN, HÉTFŐN ESTE V,9 ÓRAKOR A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZBAN OLASZ-MAGYAR SZENT FERENC ÜNNEPSÉG BEMUTATÁSRA KERÜL: SZENT FERENC MISÉJE CÍMŰ ORATORIUM. Zenéjét — Kocsis László szövegére — szenttamási Horváth Mihály szerezte. Előadja : a PÉCSI ZENEKEDVELŐK EGYESÜLETE és a M. KIR. BÉLA KIR. 8. HONV. GY. E. ZENEKARA (karnagy : Várhalmi Oszkár), a kormányzódíjat nyert PÉCSI SZERÁFI KÓRUS (karnagy : Agócsy László). VEZÉNYEL; SZENTTAMÁSI HORVÁTH MIHÁLY. KÖZREMŰKÖDNEK: a Pécsi Székesegyházi Énekiskola gyermekkara (Igazgató : Mayer Ferenc), a Pécsi Polgári Daloskör (karnagy : Horváth Mihály), a Pécsi Máv. Ébredés Dalkör (karnagy:. Agócsy László), a Szent Erzsébet Leánygimnázium szavalókórusa (tanár: Hajnal Ernő), M. Graef Tildi (hegedűszóló), Sassy Iringó (gordonkaszóló), Hainal Ernő (magánszavaló), Höfler Mária (szoprán), N. Szigethy Ilona (mezzo), Szegő Teréz (alt), Berkes Jánbs (tenor), Schneider János dr. (tenor), Somos Jenő (bariton), Gombos István (basszus). AZ ORATORIUM FŐBB MOTÍVUMAI : 1. Isten hírnöke. 2. Jóság és szeretet. 3. Umbria Szentje. 4. Isten gyermeke. 5. Könyörgés. 6. Kyrie eleison. 7. Szent öröm. 8. Credo. Daninlúl nyomda Pét». 3123 14. ábra. rült. Soha nem bántam meg. A gimnáziumban éneket és zenét tanítottam, valamint az orgonálás teendőit láttam el. Olyan jezsuita tanárok mellett, mint Tüll Alajos, aki nagy koncepcióval építette, fásította a Piust. A jelenlegi Tanárképző Főiskola hatalmas parkja, játszóterei, sportpályái az ő munkája nyomán állják ma is az idők próbáját. Emellett a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a jogi tanulmányaimat is befejeztem, majd közvetlenül utána az egyetem bölcsészeti karán latin és történelem szakon középiskolai tanári oklevelet szereztem, így ezt is tanítottam a gimnáziumban. [...] Az iskola énekkara számára sok kisebb misét, motettát, egyéb művet komponáltam. Egyik nagyobb szabású művem készült 1925-ben: a Krisztus és Péter kantáta, mely Rómába is eljutott: XI. Pius pápa érdeméremmel tüntetett ki. Ez időtájt kezdtem el zongorakísérői tevékenységemet. Szterényi József pécsi származású operaénekes és felesége, Astri Kalseth operaénekesnő hangversenye volt az első (1928-ban), ahol zongorakísérettel bemutatkoztam. HANGDOKUMENTÁCIÓ : K—193. SZTERÉNYI JÓZSEF-ről beszél Agócsy László. Szterényi József énekhangja. A felvételt dr. Nádor Tamás készítette. 13 perc. „/...] Vadas Gábor, a belvárosi templomban működő Karének Egyesület karnagya meghívott az orgonista teendők ellátására, örömmel vállalkoztam, hiszen így orgonához ülhettem ismét. Akkor kezdtem el Pécsett orgonahangver-