Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Történettudomány - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban

202 NÁDOR TAMÁS senyéimet is. Később Agócsy László, a ferencesek templomában működő Szeráfi Kórus karnagya hívott meg orgonistának. [. . .] Amikor lassacskán már tisztába jöttem a pécsi zenei élet törekvéseivel és lehetőségeivel, mind jobban megérlelődött bennem a gondolat, hogy a magam munkaterületén, fel kell használnom az új magyar zene kincseit. Jóbarátaim, Agócsy László, Nyolczas Ipoly és Vadas Gábor a maguk területén hasonlóan munkálkodtak, így évről évre gazdagabb lett a termés." HANGDOKUMENTUMOK : K—55. AGÓCSY LÁSZLÓ Kodály Zoltánra emlékezik. 8 perc. K—187. AGÓCSY LÁSZLÓ életútjáról beszél. 42 perc. K—193. AGÓCSY LÁSZLÓ életéről beszél. 47 perc. K—87. NYOLCZAS IPOLY hangja a „Látogatás a pécsi Cisztercita Gimnázium Stúdiójában" című, 1942. dec. 16-i rádióközvetítés felvételén. „Ennek látványos eredményeként kerülhetett sor 1934-ben az Éneklő Ifjúság első pécsi hangversenyére. Ettől kezdve évenként rendeztük meg az Éneklő Ifjúság hangversenyeit. [...] 1935-ben jelent meg a Zenekedvelők Egyesülete 40 éves évfordulója alkalmából írott monográfiám. [...] Az 1938-ban rendezett Missa Sollemnis előadásán hatalmas ének- és zenekar adta elő Liszt Esztergomi miséjét. Az akkori katonakarmesterrel felváltva vezényeltük a hat szabadtéri előadást. [...] Soha el nem felejthető élmény volt a pécsi Szeráfi Kórus fennállásának 10 éves jubileumára, Kocsis László szövegére komponált, 1940. április 22-én bemutatott Szent Ferenc miséje с oratóriumom előadása. [...] Igen erős visszhangja volt az 1941. március 9-én, Budapesten, a Vigadóban, a jezsuita rend 400 éves fennállásának jubileumi díszünnepségén előadott Loyolai Szent Ignác kantátámnak. A kritika is elismeréssel fogadta." „ . . . A fiatal zeneszerző eddig még nem szerepelt budapesti hangversenydobogón. Pécsett, a hírneves vidéki zenevárosban, már igen jó csengése van nevének... A felmagasztosult, nemestüzű alkotás erős értéke újabb egyházi zenénknek és szenttamási Horváth Mihályban nagyrahivatott muzsikust ismert meg a főváros közönsége." (Nemzeti Újság, 1941. márc. 12.) „[. ..] 1942-ben Oratórium Kórust alakítottam kizárólag kottaolvasó, gyakorlott énekesekből. A bemutatkozó hangversenyen, 1943. március -én szólalt meg először Pécsett Bach-mű, a 140. kantáta. [...] Az Éneklő Ifjúság szabadtéri hangversenyei közül számomra talán legmaradandóbb nyomot hagyott az 1943. május 9-én, a Széchenyi téren megtartott hangverseny, amikor ezer diák hatalmas kórusa, elvegyülve a belvárosi templom harangjának és a Nagy Lajos Gimnázium fúvó szenekarának hangjaival, kérte a békét a háború véres napjaiban. Az egész műsor alaphangját adta az a Harang-kánon, melyet erre az alkalomra komponáltam dr. Bajcsa András szövegére, nagy kórusra, fúvószenekarra és a nagyharang állandó ostinátójára." К—85. Erről az egyetlen és megismételhetetlen Széchenyi téri előadásról a Ciszterci Gimnázium Diákstúdiója a helyszínen hangfelvételt készített. Ugyanúgy megörökítették a márc. 22-i Bach-kantátát. Az eredeti decelith-lemezek dr. Nádor Tamás magángyűjteményében vannak. „Meg kell emlékeznem Krisztus Király kantátám bemutatójáról, mely 1943. június 5-én volt a Pius templomban. A kantátát Saád Henrik ciszterci rendi alperjel szövegére írtam. [...] 1946 májusában rendezett kultúrnapok keretében, Kodály Zoltán jelenlétében mutatta be a pécsi Nemzeti Színház Kőmíves Kelemenné с egyfelvonásos balladaoperámat, dr. Székely György, a színház akkori igazgatójának rendezésében." K—219. DR. KOMÁROMI LÁSZLÓ visszaemlékezése pécsi éveire, a Kőmíves Kelemenné с balladaoperában énekelt szerepére. A felvételt dr. Nádor Tamás készítette 1986-ban Budapesten. 59 perc. Horváth Mihály műveinek bemutatói: 1946. május 15-én: Este a fonóban с népdalfeldolgozás. 1948. március 15-én: Petőfi versekre komponált Szabadság kantáta. Ez volt a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete zenekarának utolsó nyilvános szereplése. 1950. június 24-én Bártfay Márta mozdulatmûveszeti iskolájának növendékei mutatták be két táncjátékát: a Békét és az Ormuzd címűt. 1952 szeptemberében Simon Antal koreográfiájával került színre a Baranyai szvit. Horváth Mihály komponált kísérőzenét Lakatos Vince rendező Baranya filmjéhez. 1947-től sikerült megvalósítania régi törekvését: pécsi művészekkel mutatott be operákat. Az előadásokat Horváth Mihály vezényelte. 1947-ben Gounod: Faust с operáját; 1951. április 22-én Mozart: A színigazgató с operáját, melynek szövegét Sass Dezső fordította, Rónai Dezső rendezte. 1951. május 17-én a Pécsi Állami Zeneiskola és a Pécsi Nemzeti Színház közös vállalkozásában került színre Puccini: Tosca с operája, majd 1954. november 29-én a Trubadúr hangversenyszerű előadásban. „Pedagógiai munkásságomnak éppen a feléhez érkeztem, amikor 1949-Ъеп a középiskolát felcseréltem a zenekonzervatóriummal, ahol zeneirodalmat, majd zenetörténetet és kamarazenét tanítottam. [...] 1952-ben a zenei reform következtében létrejött új alapfokú zeneiskola igazgatójává neveztek ki. [...] Már korábban kezdtem komponálni kamarazenei müveket, amiket a növendékek mindig szívesen játszót-