Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében V.
KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETE V. 163 1890. Adómentes terület Birtok- Négyszögöl % nagyság kh 0—2 — — 2— 5 243 4,22 5—15 1 225 21,30 15—30 2 818 48,99 30—50 1446 25,49 Összesen: 5 752 Л2 ttotokat figyelve, néhány, már bemutatott jelenséget jobban megértünk. A gyümölcsösből való részesedést nézve láthatjuk, hogy a helyi viszonylatban jelentősnek nevezhető művelési ágból 1864-ben a 15—30 holdas középparaszti gazdaságok használták a legjelentősebb területet, az összes gyümölcsösnek több mint a felét. Mint már említettük, ez a terület 1890-ben kertként szerepelt. Ez egyúttal magyarázza azt is, hogy a kertből a második időpontban miért használ ez a réteg olyan jelentős mennyiséget. Jelentősebb területek voltak a többi réteg kezén is, kivéve a 30—50 holdas gazdagparaszti kategóriát. 1890-ben a gazdagparaszti réteg kertterülete jelentős mennyiséget tett ki, nyilván a két időpont között vonva el területeket a többi gazdaságtípustól, kik így e tekintetben annál rosszabb részesedéssel rendelkeztek már időpontunk végén. A harasztos javarésze 1864-ben a 15—30 holdas gazdaságok kezében volt. E rétegen túl még az 5—15 holdas kisparaszti rétegeknek volt jelentős területe. E két csoport együttvéve a harasztos 98,5%-a felett rendelkezett. Nyilván, ez kevésbé értékes terület volt, de legeltetésre alkalmas. Ennek megoszlása látszik meg 1890-ben a legelők megoszlásán, mikor már a harasztot nem különítették el, hanem legelőként tartották nyilván. A 15—30 holdas középparaszti réteg jelentős legelőterület felett rendelkezett, magasan kiemelkedő aránnyal. Mindehhez figyelembe kell vennünk, hogy az első időpontban is jelentős volt a részesedése a legelőből. A 30—50 holdas paraszti nagygazdaságok legelői bár jelentősek voltak az első időpontban, a harasztos területük azonban jelentéktelen volt. A második ide pontra ebből adódott a viszonylagos elmaradásuk a rétből való részesedést tekintve. A művelési ágak megoszlásának végső merlegét a következőkben összegezhetjük: 7 Magyarország története. Szerk. : Katus László. 6/2. kötet 805. p. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. BirtokLUG Szá Szö К Le Ré nagyság/ kh. 0— 2 R R R R J J 2— 5 R R R N R J 5—15 R R N J R R 15—30 J R J J J R 30—50 J J R J R J (A rövidítések magyarázata: LUG = lakóház, udvar, gazdasági épület, Szá = szántó, Szö = szőlő, К = kert, Le = legelő, Ré = rét. R = a két időpont között romlott a részesedési arány J = a két időpont között javult a részesedési arány N = a két időpont között számottevő mértékben nem változott a részesedési arány.) Az 5 hold alatti gazdaságokban az arányjavulás csak a kevésbé intenzív, kevésbé jövedelmező, kevésbé jó talajt sejtető legelők és rétek esetében történt. Az 5—15 hold közötti kisparaszti rétegnél csak a kertgazdálkodás esetében történt javulás, míg a szőlőterületből való részesedésnél nem történt változás. A többi művelési ág esetében a réteg arányvesztése figyelhető meg. Erősebb arány javulásról csak a 15 hold feletti kategóriák esetében beszélhetünk, ahol a 6 vizsgált művelési ágból 4—4 esetben javuló változásokat figyelhettünk meg. Ezek a javuló mutatók az intenzívebb, jobb gazdasági haszonnal művelhető ágakat is magukba foglalták. E tények nyilván a falusi társadalom korábbi polarizációjából fakadtak, és a falusi rétegek pólusai közti további elszakadást segítették elő. A nyilvánvalóan nagyobb tőkeerő a hasznosabb művelési ág megvalósítását segítette. A nemzetiségi földbirtoklás alakulása a 19. század második jelében Komlón Időpontunk jellemzője, hogy Eötvös és Deák munkássága nyomán a nemzetiségi politika Magyarországon liberalizálódik. Ennek szellemében született meg az európai viszonylatban is haladónak nevezhető 1868. évi XLIV. te, melynek fogadtatása kettős. A magyar arisztokrácia, de a szélesebb társadalmi rétegek is túl nemzetiségi centrikusnak tartják, mint amelyik nagyon sok engedményt ad a nemzetiségeknek. A nemzetiségek vezetői ugyanakkor elutasítják, mert túlságosan kevésnek vallják az abban foglalt jogokat 7 . Mindezek nyorrán, vagy ezek mellett miként alakul a nemzetiségek közti viszony egy olyan 8 Bellér Béla : A magyarországi németek rövid története. Magvető Kiadó, Budapest. 10. p.
