Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében V.
164 CSERDI ANDRÁS megyében, ahol a 19. század végén 39—81%, átlagosan pedig 67% a németek aránya 8 ? A feltett kérdésre teljes körű választ a vizsgált források alapján nem tudunk adni. Mindössze arra vállalkozhatunk, hogy bemutassuk azt, hogy 1864-ben és 1890-ben miként oszlott meg a paraszti földbirtok Komlón a németek és a magyarok között. Ez pedig fontos kérdés ha elfogadjuk V. Windisch Éva megállapítását, nevezetesen, hogy a falusi rétegek a politikával szemben passzívabban viselkedtek, a nyelvkérdés sérelmes voltát pl. a német parasztság jelentős része nem ismerte fel. A falu érzelemvilágát a gazdasági jelenségek mozgatták 9 . A volt komlói lakosokkal folytatott személyes beszélgetéseink is ezt a gondolatot húzták alá. Az 1920—1930-as évek Komlójára visszatekintve vallották, hogy voltak ellentétek a magyarok és a németek között, mivel az előbbiek szegények, míg az utóbbiak gazdagok voltak. E tény nyilván folyamatosan alakult ki. Kérdés az időszakunk alatt történt e vonatkozásbeli változás. Ha volt is eltérés a magyar és német birtokosok között gazdasági tekintetben, okairól a szakirodalom már bőségesen beszámolt. A németek családszerkezete, szokásaik, ruházkodásuk olcsóbb volta, öröklési szokásaik, a fejlettebb technikához és művelési módszerekhez való közvetlenebb viszonyuk segítette őket a földfelhalmozás gyorsabb ütemű megvalósításában. Arról, hogy Komlón letelepedési segélyt kaptak volna nem tudunk. Tény az is, hogy az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején körükből került ki a kevésbé vagyonos falusi réteg. Apránként gyarapodott földterületük, és ezzel együtt gazdasági jelentőségük is 10 . Mi a folyamatot teljes egészében nem kísérjük végig. Időszakunk alatt a következő változásokat figyelhetjük meg: A művelési ágak megoszlása nemzetiségek szerint: Művelési 1864. 1890. ág összes Német Magyar Összes Német Magyar LUG/D-öl 11912 7 493 4 419 12 478 8 655 3 823 % 100 62,9 37 100 69,3 30,6 Szá/O-öl 889 315 412 672 476 643 918 113 630 476 287 646 % 100 46,4 53,5 100 68,6 31,3 Szö/D-öl 81822 47 748 34 074 76 027 49 058 26 969 % 100 58,3 41,6 100 64,5 35Д Gyü/D-öl 55 192 29 567 25 625 % 100 53,5 46,4 K/n-öi 1746 1087 659 48 825 33 603 15 222 % 100 62,2 37,7 100 68,8 31,1 Ré/D-öl 111 109 53 713 57 396 113 161 82 913 30 248 % 100 48,3 51,6 100 73,2 26,7 Le/D-öl 36 247 16 823 19 424 80 154 61 107 19 047 % 100 46,4 53,5 100 76,2 23,7 Ha/D-öl 42 804 19 950 22 854 % 100 46,6 53,3 Ег/П-öl 747 310 437 % 100 41,4 58,5 Am/D-öl 5 752 4 181 1571 % 100 72,6 27,3 A németek és a magyarok által használt öszszes földterület mérete a következőként alakult: Év 1864. 1890. Német négyszögöl 589 363 869 984 Magyar négyszögöl % 47,8 69,34 641 531 384 526 52,1 30,65 A kapott képet összegezve láthatjuk, hogy 1864-ben a magyar gazdaságoknak több szántója, rétje, legelője, harasztosa és erdőterülete volt mint a német gazdaságoknak. A magyar gazdaságok számaránya ekkor 48,8% volt, míg a németeké 51,2%- Az átlagos területkülönbség 7%-nyit tett ki, ez az arány tehát a magyar gazdaságoknak kedvezett. A német gazdaságoknak viszont 25,9%-kal volt nagyobb a lakóháznak, udvarnak, gazdasági épületnek használt területük. A szőlőjük 16,7%-kal, gyümölcsösük pedig 7%-kal tett ki többet mint, a magyar gazdáké. A kertterületnél tapasztalható arányeltolódásnak az összterület kis mérete miatt gyakorlati jelentőséget nem tulajdonítunk. 9 V. Windisch Éva : A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete. (1867—1900). Századok, 98. évf. 1964/4. és a következő számok. 1104. p. 10 Szita László: A település általános története. In Komlói monográfia. Szerkesztette Babies András. Komló, 1978. 94. p.
