Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében V.
160 CSERDI ANDRÁS nál, ahol a relatív elmaradás mellett a gazdaságok száma jóval kevesebb lett, ugyanakkor pedig az idevonható földterületek növekedtek. Lényegében tehát mindkét időpontban a lakóházak, udvarok, gazdasági épületek legnagyobb részét a középparasztság használta. Ez a pozíciója időszakunk alatt még erősödött is. A szántók megoszlása a birtokkategóriák között: Birtok1864. 1890. nagynégyszögöl % négyszögöl % ság/kh. 0— 2 8 010 0,90 8 552 0,93 2— 5 13 787 1,55 15 163 1,65 5—15 231 989 26,09 243 663 26,54 15—30 604 775 68,00 455 593 49,62 30—50 30 754 30,46 195 142 918 113 21,25 Összesen : 889 315 30,46 195 142 918 113 A két időpont között a szántó területe 17,9 kat. holddal 3 növekedett. Növekedett az 5 holdon aluli gazdaságok száma is, ettől azonban a szántóterületeik növekedési üteme elmaradt. Az 5—15 holdas kisárutermelő gazdaságok száma 2%-kal lett magasabb időpontunk végére. Ezzel ellentétesen hatott, hogy bár növekedett szántóik területe 7,5 holddal, ez a növekedési ütem kisebb volt mint a szántók összterületének növekedési üteme, s így megközelítőleg 0,5%-kal lett rosszabb a részesedési arányuk. A 15—30 holdas gazdaságok száma когЛ 10%-kal csökkent. Szántóterületük ennél nagyobb mértékben veszített jelentőségéből, 17,3 %-kal lett kevesebb. Lényegében ez a két kategória volt az, amelyiket erősebben érintett időszakunk alatt az összes szántóra jellemző növekedési tendenciával ellentétes mozgás, a szántó fogyatkozása. A 30—50 hold közti gazdaságokkal rendelkező gazdagparaszti réteg száma 5-szörösére emelkedett időszakunk alatt. Szántóinak területe ugyanezen idő alatt 6—7-szeresére emelkedett. Ez a réteg volt az egyedüli, amelyik a szántónövekedés általános tendenciáját a legjelentősebb mértékben fölözte le, e kategória szántógyarapodásában tükröződik leginkább az általánosnak mondott növekedési jelenség. A szőlők megoszlása birtoknagyság szerint: Birtok1864. 1890. nagynégyszögöl % négyszögöl % ság/kh. 1— 2 19 571 23,92 17 812 23,43 2— 5 15 798 19,30 10 246 13,48 5—15 13 794 16,86 12 608 16,58 15—30 29 603 36,18 24 536 32,27 30—50 3 056 3,73 10 825 14,24 Összesen : 81 822 76 027 A szőlők területe az országos állapotoknak megfelelően csökkent. Településünkön ez 3,6 holdat tett ki. Romlott a 0—2 holdas gazdaságok helyzete. Mialatt számuk héttel gyarapodott, termőterületük 1795 négyszögöllel csökkent. Ez a százalékos képből azért nem tűnik ki, mivel a szőlő összterülete is csökkent. A 2—5 holdas gazdaságok száma kettővel lett kevesebb, területük 3,4 holddal. Ez a mindenképpen jelentősebb veszteség mutatkozik meg a 6%-nyi csökkenésben. Az 5—15 holdas gazdaságok száma 2,2%-kal (3 gazdaság) növekedett. Szőlőterületük valamelyest csökkent, de nagyjából megtartotta korábbi részarányát a csökkenő összterületen belül. A 15—30 holdas középparaszti gazdaságok szőlőterülete kisebb mértékben veszített nagyságából, mint ahogy az idetartozó gazdaságok száma fogyott. így bár abszolút értékkel, vagy %-os mutatókkal kifejezve kisebb volt a területük a 2. időpontban, mégis azt kell mondanunk, hogy a megmaradó gazdaságok esetében a szőlőművelés súlya nőtt a korábbi állapothoz mérve. A 30—50 holdas gazdagparaszti birtokok szőlőterületei elmaradtak a jelentős növekedés ellenére is a gazdaságiak számának a növekedésétől, így ezek az 1890-es évben viszonylag kisebb szőlőket használtak, mint az első időpontban. Lényegében tehát csak a 15—30 holdas gazdaságok voltak azok, amelyeknél a szőlőfelhasználásra szánt terület aránya nem romlott. Kiemelkedő volt a 2—5 holdas gazdaságok területvesztesége. Az általánosnak mondható romlás oka, hogy az összterülethez mérten aránylag nagy volt a két időpont közti összes veszteség, s ezt a gazdaságok javarésze képtelen volt áthidalni. Az adatok alapján még egy helyi jelenséget figyelhetünk meg, azt, hogy a szőlőterületek, az 5 hold alatti gazdaságok kezéből is jelentős mértékben csúsztak ki. így a szegényparaszti gazdaságokban nem halmozódott fel olyan mennyiségű, illetve arányú szőlő, mint ez másutt tapasztalható volt. Ilyen kirívó példa a hévízgyöröki, ahol az 1 hold alatti gazdaságoknál volt a szőlők több mint 70%-a, míg a 15 hold feletti gazdaságoknál mindössze 4,56%-nyi 4 . Borosjenőn pedig a 218 holdnyi szőlőterület 3 Ha külön nem jelezzük, a következőkben holdon mindig katasztrális holdat értünk. 4 Sándor Pál: A századforduló agrárstruktúra]ának változásához. Agrártörténeti Szemle, VII. 1965. 2—3. sz. 177—197. p. 187. p.
