Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében V.

KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA A 19. SZAZAD MÁSODIK FELÉBEN V. CSERDI András Dolgozatunkban egy kizárólag mezőgazdaságra utalt, a piactól meglehetősen távol fekvő, elzárt kis település birtokviszonyainak a változását vizsgáljuk. A korábbi részekben

1 áttekintettük, hogy a fenti időpontban kik éltek a faluban, miként változott a faluhatár művelési képe dűlőnként, milyen művelési ágakkal foglalkoztak a település lakói. Vizsgáltuk, hogy miként változott meg a birtokstruktúra, a parasztság egyes rétegei mennyi földet használtak. Láthattuk, hogy a falu gyarapodó kisszámú felső rétege egyre több, míg a létszámában erőteljesebben gyarapodó alsó rétege arányában egyre kevesebb földre szorul vissza. írásunk legutóbbi részében arra kerestük a választ, hogy miként változott az egyes gazdaságtípusok földjének a megoszlása művelési ágak szerint. A következőkben ennek a másik oldalát vennénk szemügyre : az egyes művelési ágak területe miként oszlott meg a birtokkategóriákon belül. Forrásul alapvetően ugyanazokat a dokumentumokat használjuk

2 mint a korábbi részekben: a falu 1864. és 1890. évi birtokrészleti jegyzőkönyveit, és a hozzájuk elkészített kataszteri térképeket. Elsőként vizsgáljuk azt meg, hogy a lakóházak, udvarok és gazdasági épületek területei miként oszlottak meg a két időpontban az egyes gazdaságtípusok között! A lakóházak, udvarok, gazdasági épületek megoszlása : Birtok1864. 1890. nagynégyszögöl % négyszögöl % ság/kh. 0— 2 2 936 24,65 2 803 22,46 2— 5 1 523 12,79 1058 8,48 5—15 2 139 17,96 2 012 16,12 15—30 5 039 42,3 5 261 42,16 30—50 275 2,3 1344 10,77 összesen : 11912 12 478 1 Cserdi András : Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében. A téma kifejtése a Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1983., 1984., 1987., 1988. évi számaiban jelent meg részenként. A két időpont között tehát növekedett a lakóházak, udvarok és gazdasági épületek területe. A növekedéssel ellentétes jelenség játszódott le a 15 hold alatti paraszti rétegeknél. A gazdaságoknak ez a rétege használta az idevonható földterületek 55,4%-át 1864-ben. Ez a részarány gyengébb mint az összes gazdasághoz viszonyított számuk, mert ez utóbbi 1864-ben 68,16%-ot tett ki. 1890-re ezek a gazdaságok 73,1%-ra szaporodtak fel. Az összes gazdaságoknak tehát közel a háromnegyede ebbe a kategóriába tartozott. A lakóházak, udvarok és gazdasági épületek összterületének azonban már csak 47,06%-át birtokolták. Létszámuk növekedésével ellentétben tehát az általuk használt fenti jellegű terület 6 598 négyszögölről 5 873 négyszögölre fogyott. Ezen a 725 négyszögöllel kisebb területen tehát a kezdeti 60 gazdaság helyett 68 gazdaság osztozott időszakunk végén. A 15—30 holdas középparaszti gazdaságok száma közel 10%-kal csökkenve, 27-ről 20-ra fogyott. Lakóházaik, udvaraik, gazdasági épületeik területe az összes ilyen jellegű területhez mérten jelentéktelen mértékben, 0,14%-kal csökkent. Ez a csökkenés jelenti azt, hogy a területgyarapodással nem állt arányban ennek a rétegnek az ebből az ágazatból való részesedése. A 222 négyszögöles növekedés elmaradt valamivel, gyakorlatilag jelentéktelen mértékben a lakóházak, udvarok, gazdasági épületek területének két időpont közti növekedésétől. A 30—50 hold közti gazdaságok száma a két időpont között megötszöröződött. Ez a jelenség játszódott le a vizsgált szempontunk alapján is. A gazdagparasztság részesedése a lakóházak, udvarok, gazdasági épületek területéből megötszöröződött időszakunk alatt. Összegezve, tehát a 15 hold alatti gazdaságoknál a helyzet romlott, afölött pedig javult. Sokat javult a kép a 15—30 holdas gazdaságok^ 2 Komló falu birtokrészleti jegyzőkönyve 1864. Ba« ranya Megyei Levéltár. Komló falu birtokrészleti jegyzőkönyve 1890. Országos Levéltár. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) : 159—166. Pécs, Hungária, 1990.