Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Régészet - Pásztor Adrienn: A bólyi avarkori temető értékelése

A BÖLYI AVARKORI TEMETŐ ÉRTÉKELÉSE 139 bólyi 55. sírban talált bőrkorhadékréteg foltja nyereggel hozható kapcsolatba. 159 A 61. sír lovának kantárzatát kicsi, kerek bronzlemez-phaZeráfc díszítették. 160 (II. t. 3.) Te­metőnkben nagyobb és kisebb alakú aranyozott bronzlemez phalerák a szórványanyagban is megtalálhatók. (II. t. 7—8.) 1Ci Női és gyermeksírok viseleti tárgyai Ékszerek : Az A sírcsoportban fülbevalók 8 női és 8 gyereksírban voltak. A fülkarika bronz és ezüst változata általános viselet temetőnkben. A 11. sírból viszont az avar sírokban ritkábban talál­ható késő-római kori (IV— V. sz.-i) lecsapott sarkú poliéder végződésű ezüst fülbevaló került elő. Felülete a hosszú használattól erősen meg­kopott (III. t. 2.) 162 A sírcsoport jellegzetes, 7. sz. végi—8. sz. fülbevalói a kisgyöngycsüngős függők, amelyeket arany, ezüst és bronz válto­zatban a 42. és 24. női sírokból, ill. a 32. gye­reksírból említhetjük. (III. t. 6— 8.) ш Nyakfüzérek 3 női sírban (11., 42., 58. sírok) és 5 gyereksírban voltak (24., 44., 45., 52., 54. sírok). Többnyire a 7. sz. végére, 8. sz.-ra kel­tezhető gyöngytípusok alkotják őket. Közülük korábbiak az apró szemű kölesgyöngyök (44. sír) 164 ; a 8. sz. második felére mutatnak a nagy­alakú, sötétzöld színű dinnyemag alakú gyön­gyök, amelyek temetőnkben az 52. sírból mille­fiori gyönggyel együtt kerültek elő. 105 Nyakperec bullával a 31. csecsemősírban volt. Ez az ékszeregyüttes a Tótipuszta—Igar körrel jelent meg az avarkori viseletben. A korszak feltárt leletanyagához képest igen kis számban — főleg női és gyereksírokból — ismert. 166 Sza­bó J. Gy. rámutatott, hogy az avar és honfogla­láskori nyakperecek viseletét antik vallási ha­gyományokhoz köthetjük. Az avarokhoz bizán­ci kapcsolataik révén jutott el, a bullákat pedig leginkább nyaklánccal összekapcsolva visel­ték. 167 A nyakpereces és nyakfüzéres ereklye­159 UO. 227. o. 10. Íj. 160 Papp L., i. m. XVII. t. 1—4. 161 uo. I. t. 18—20., II. t. 3—5. 162 uo. VIII. t. 5. 1(i3 uo. XI. t. 4—5., X. t. 1., X. t. 6—7. 16í uo. XI. t. 9. 105 uo. XI. t. 16. 166 Nyakperecet bullával Tótipuszta-Igar, Boly 31. sír, Gyönk-Vásártér 144. sír, Kecel-Határ dűlő 20. sír leleteiből ismerem. Részletes összefoglaló e témában: Szabó J. Gy.: Árpád-kori telep és temető Sarud határában. IV. EMÉ. 1978—79. (1980) ; Pásztor A., Adatok a közép-avarkor ék­szerviseletének kérdéséhez. Arch. Ért. 1986. (113) 113—134. o. 167 Szabó J. Gy., i. m. 60. o. tartók viselete azonos időben (7. sz. végén) jött divatba, de a köznépi viseletben a nyaklánc kö­zé fűzött ereklyetartó vált uralkodóvá. 168 így a nyakpereceknek különleges vallási (rangjelző) szerepe lehetett az avarkori viseletben. Vaskarperecet a 66. gyereksírból egyedüli mellékletként említhetünk (III. t. 12.). A vé­kony vashuzal két végét közel háromszögűre kalapálták. 169 övveret csak az 54. sírból, négy év körüli gyerek álla tájáról került elő. Valószínűleg gyöngyök közé fűzve viselte. (I. t. 4.) 170 Használati eszközök Az A sírcsoportban 3 női és 5 gyerektemet­kezésben találhatunk vaskést. A kések mind­egyike egyélű, egyenes hátú. A 48. női sírban rossz megtartású kétsoros csontfésű fe­küdt. 171 Arszerű eszközök a 42. és 48. sírban voltak, vasból és csontból készültek. Mindkettő a jobb kar közelében feküdt. 172 Szárnyas csont­ból faragott, kiszélesedő végű tűtartó szintén a 48. sírban volt. Erdélyi I. a legegyszerűbb tű­tartók közé sorolta, amelyek már az avarkor előtt használatban voltak a Kárpát-medencé­ben, a germánok körében. 173 Lantalakú csiholó­vas egyedül a 70. gyereksírban volt; 174 és tűz­szerszám lehetett a 48. sírban is, ahonnan egy kovakő is előkerült. A 46. sír egyedüli mellék­lete egy bikónikus orsógomb volt, melynek ol­dalát mélyített vonalakkal díszítették. 175 Fegyverek közül egy db három élű nyílcsú­csot említhetünk meg, amely a 6. sírból került elő. 176 Kerámia 117 Az A temetőrész sírjaiból 32 db edény került elő, szórványként 11 db-ot szolgáltattak be. Az edényeket leginkább a lábfej csontok közelébe helyezték el. A női sírokba ritkábban helyeztek edénymellékletet (5 db). Technikai szempontból 108 Legutóbb az igari vezérleletek vizsgálatánál Fü­löp Gy. hívta fel a figyelmet arra, hogy az I. igari leletben a két nyakpereces bulla mellett egy harmadik ereklyetartó is volt, feltehetően nyakfüzérre fűzve. Fülöp Gy., Az igari avarkori vezérleletek. Módszertani füzetek 1. ,GÍ, Papp L., i. m. XIX. t. 10. 170 uo. XII. t. 12. 171 uo. XII. t. 3. 172 uo. XI. t. 8., XII. t. 7. 173 Erdélyi I.: Jánoshidai avarkori temető. 1-958. 66. o. 17/1 Papp L., i. m. XIX. t. 3. 175 uo. XI. t. 13. 17ti uo. VI. t. 9. 177 A sírkerámiáról készült fényképek: Papp L., i. m. XXIV—XXVIII. t.

Next

/
Thumbnails
Contents