Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Régészet - Pásztor Adrienn: A bólyi avarkori temető értékelése
A BÖLYI AVARKORI TEMETŐ ÉRTÉKELÉSE 139 bólyi 55. sírban talált bőrkorhadékréteg foltja nyereggel hozható kapcsolatba. 159 A 61. sír lovának kantárzatát kicsi, kerek bronzlemez-phaZeráfc díszítették. 160 (II. t. 3.) Temetőnkben nagyobb és kisebb alakú aranyozott bronzlemez phalerák a szórványanyagban is megtalálhatók. (II. t. 7—8.) 1Ci Női és gyermeksírok viseleti tárgyai Ékszerek : Az A sírcsoportban fülbevalók 8 női és 8 gyereksírban voltak. A fülkarika bronz és ezüst változata általános viselet temetőnkben. A 11. sírból viszont az avar sírokban ritkábban található késő-római kori (IV— V. sz.-i) lecsapott sarkú poliéder végződésű ezüst fülbevaló került elő. Felülete a hosszú használattól erősen megkopott (III. t. 2.) 162 A sírcsoport jellegzetes, 7. sz. végi—8. sz. fülbevalói a kisgyöngycsüngős függők, amelyeket arany, ezüst és bronz változatban a 42. és 24. női sírokból, ill. a 32. gyereksírból említhetjük. (III. t. 6— 8.) ш Nyakfüzérek 3 női sírban (11., 42., 58. sírok) és 5 gyereksírban voltak (24., 44., 45., 52., 54. sírok). Többnyire a 7. sz. végére, 8. sz.-ra keltezhető gyöngytípusok alkotják őket. Közülük korábbiak az apró szemű kölesgyöngyök (44. sír) 164 ; a 8. sz. második felére mutatnak a nagyalakú, sötétzöld színű dinnyemag alakú gyöngyök, amelyek temetőnkben az 52. sírból millefiori gyönggyel együtt kerültek elő. 105 Nyakperec bullával a 31. csecsemősírban volt. Ez az ékszeregyüttes a Tótipuszta—Igar körrel jelent meg az avarkori viseletben. A korszak feltárt leletanyagához képest igen kis számban — főleg női és gyereksírokból — ismert. 166 Szabó J. Gy. rámutatott, hogy az avar és honfoglaláskori nyakperecek viseletét antik vallási hagyományokhoz köthetjük. Az avarokhoz bizánci kapcsolataik révén jutott el, a bullákat pedig leginkább nyaklánccal összekapcsolva viselték. 167 A nyakpereces és nyakfüzéres ereklye159 UO. 227. o. 10. Íj. 160 Papp L., i. m. XVII. t. 1—4. 161 uo. I. t. 18—20., II. t. 3—5. 162 uo. VIII. t. 5. 1(i3 uo. XI. t. 4—5., X. t. 1., X. t. 6—7. 16í uo. XI. t. 9. 105 uo. XI. t. 16. 166 Nyakperecet bullával Tótipuszta-Igar, Boly 31. sír, Gyönk-Vásártér 144. sír, Kecel-Határ dűlő 20. sír leleteiből ismerem. Részletes összefoglaló e témában: Szabó J. Gy.: Árpád-kori telep és temető Sarud határában. IV. EMÉ. 1978—79. (1980) ; Pásztor A., Adatok a közép-avarkor ékszerviseletének kérdéséhez. Arch. Ért. 1986. (113) 113—134. o. 167 Szabó J. Gy., i. m. 60. o. tartók viselete azonos időben (7. sz. végén) jött divatba, de a köznépi viseletben a nyaklánc közé fűzött ereklyetartó vált uralkodóvá. 168 így a nyakpereceknek különleges vallási (rangjelző) szerepe lehetett az avarkori viseletben. Vaskarperecet a 66. gyereksírból egyedüli mellékletként említhetünk (III. t. 12.). A vékony vashuzal két végét közel háromszögűre kalapálták. 169 övveret csak az 54. sírból, négy év körüli gyerek álla tájáról került elő. Valószínűleg gyöngyök közé fűzve viselte. (I. t. 4.) 170 Használati eszközök Az A sírcsoportban 3 női és 5 gyerektemetkezésben találhatunk vaskést. A kések mindegyike egyélű, egyenes hátú. A 48. női sírban rossz megtartású kétsoros csontfésű feküdt. 171 Arszerű eszközök a 42. és 48. sírban voltak, vasból és csontból készültek. Mindkettő a jobb kar közelében feküdt. 172 Szárnyas csontból faragott, kiszélesedő végű tűtartó szintén a 48. sírban volt. Erdélyi I. a legegyszerűbb tűtartók közé sorolta, amelyek már az avarkor előtt használatban voltak a Kárpát-medencében, a germánok körében. 173 Lantalakú csiholóvas egyedül a 70. gyereksírban volt; 174 és tűzszerszám lehetett a 48. sírban is, ahonnan egy kovakő is előkerült. A 46. sír egyedüli melléklete egy bikónikus orsógomb volt, melynek oldalát mélyített vonalakkal díszítették. 175 Fegyverek közül egy db három élű nyílcsúcsot említhetünk meg, amely a 6. sírból került elő. 176 Kerámia 117 Az A temetőrész sírjaiból 32 db edény került elő, szórványként 11 db-ot szolgáltattak be. Az edényeket leginkább a lábfej csontok közelébe helyezték el. A női sírokba ritkábban helyeztek edénymellékletet (5 db). Technikai szempontból 108 Legutóbb az igari vezérleletek vizsgálatánál Fülöp Gy. hívta fel a figyelmet arra, hogy az I. igari leletben a két nyakpereces bulla mellett egy harmadik ereklyetartó is volt, feltehetően nyakfüzérre fűzve. Fülöp Gy., Az igari avarkori vezérleletek. Módszertani füzetek 1. ,GÍ, Papp L., i. m. XIX. t. 10. 170 uo. XII. t. 12. 171 uo. XII. t. 3. 172 uo. XI. t. 8., XII. t. 7. 173 Erdélyi I.: Jánoshidai avarkori temető. 1-958. 66. o. 17/1 Papp L., i. m. XIX. t. 3. 175 uo. XI. t. 13. 17ti uo. VI. t. 9. 177 A sírkerámiáról készült fényképek: Papp L., i. m. XXIV—XXVIII. t.
