Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Régészet - Pásztor Adrienn: A bólyi avarkori temető értékelése

136 PÁSZTOR ADRIEN — Dunapentele körrel tűnt fel az avarkori temetőkben. A bólyi pántok legjobb formai párhuzamát Kiskőrös Pohibuj-Mackó dűlő 53. sírból említhetjük.

114 Kiss Gábor vizsgálatai szerint ez az ékszertípus a Dunántúl déli felén csak Bolyról ismert. Az északi területre jellemző varkocsdíszek más férfi hajviseletet feltételeznek.

115 A temető férfi sírjaiban más ékszer (fülbevaló, nyakfüzér) nem volt. Obulus adását figyelhetjük meg a 3. a. sír halottjánál. Az alsó állkapocs metszőfogain egy aranyréz ötvözetből vert 1,3 cm átmérőjű, félkör alakú lap feküdt.

116 Bóna István ismeretlen eredetű (közép-ázsiai?) valódi pénz felének tartja.

117 Ugyanakkor Sz. Garam Éva is vitatja a bólyi érem pénzutánzat voltát, de előkerülése alapján szerint sirobulus

118 Használati eszközök: Az összes férfi sírban volt vaskés. Alakjuk egyeneshátú; egyélűek. Farostmaradványok és textilnyomok az 1. a. sír vaskésén mutatkoznak. A 64. sír késének nyelét vékony bronzlemez borította.

119 Feltehetően harci (tőr) kések voltak a 10., 56., 59. a., 61. a. sírokban. Hosszúságuk 20—24,5 cm között mérhető. Készségek: A 8., 13., 14., 18., 19. a., 29., 39., 43., 47., 64. sírokban a csi/wZóvasak alakja legtöbbször lant alakú. Pengéből kialakított a 39. és 64. sír csiholója.

120 A 13. sírban egy téglalap alakú, világosszürke fenőkő is volt.

121 Pinzetta a 20. a. sírban, 16 éves fiatalember mellől került elő. A bal medence alsó szélén feküdt, erős bronzlemezből hajlították.

123 Fegyverek: Az A csoport 8 sírjában háromféle nyíltípust figyelhettünk meg. Az avarkori temetők leggyakrabban előforduló típusa: a háromélű, nyéltüskés nyílhegyek a 3. a., 8., 10., 20. a., 70. sírokban voltak. A köpüs típusok közül a gyakoribb előfordulású levélalakúak a 3. a., 56. sírokban; szakállas, köpüs nyílhegyek 114 Török Gy.: Kiskőrös Pohibuj-Mackó-dűlő Cemetery. In Avar Finds . . . 1975. Fig. 5. 53. 115 Kiss Gábor : Dunántúli avar temetők. Doktori ért. Kézirat. 1987. 27. o., 28. ábra, 30. o. 116

Papp L., i. m. 171. o. 8. kép. 117 Bóna István: Studien zum frühawarischen Reitergrab von Szegvár. Acta Arch. Hung. 1980. (32.) 76. 118 Sz. Garam É.: A közép-avarkor sírobolussal keltezhető leletköre. 1978. Arch. Ért. 103. 206—216. 119

Papp L, i. m. XVIII. t. 20. 120 uo. XVIII. t. 17—19.; XIII. t. 10—11. a 25. és 43. sírokban jöttek elő. A nyílcsúcsok felhasználásának vizsgálatánál feltétlenül figyelnünk kell arra, milyen leletegyüttesekkel együtt kerültek napvilágra. A 3., 8., 20. a., 56. sírokban fegyverekkel együtt voltak, így esetükben rituális sírbahelyezésre nem gondolhatunk.

123 A 20. a. sír nyiláról feltételezhetjük, hogy tegezbe téve helyezték a halott mellé.

124 Négy sírban (1. a., 8., 20. a., 59. sírok) fűzfalevél pengeformájú, köpüs nyelű kopjacsúcsok voltak. Az 1. a. sírban a kopját a jobb térd mellé szúrták, csúcsával felfelé. A kopjacsúcs hegye a sírfenéktől 77 cm magasságban volt. A temető fegyveresei közül öten baltát, ill. harci /okost is kaptak sírjukba (8., 3., 14., 20. a., 43. sírok).

125 A mellékletek alapján következtethetünk arra, hogy ezeket a szerszámokat fegyverekként használhatták (a 3. sírban tőr és két nyíl volt a balta mellett; a 8. sírban nyílhegy és kopjacsúcs, a 43. sírban pedig nyílhegy). A 20. a. sír halottjának bal oldalánál egyenes pengéjű, egyélű vaskard(?) szablya(?) feküdt. A markolat tövén rövid keresztvas, a markolat végén üreges vasgomb szolgált díszítésül.

126 A sírhoz tartozó lószerszámok és a halott övgarnitúrája a szablyát (?) a 8. század első harmadára keltezik.

127 A temető közép-avarkori harcosainak két szablyája került elő szórvány leletként a téglavető udvaráról. A JPMÉ. 1962. XXVIII. t. b. 1. számú szablya hossza 97, szélessége 3 cm. Markolatán két szegecslyuk, a felsőben szegecsfej, amely kicsi bronzkarikát tart. A pengét felső harmadánál 90°-ban még az eltemetéskor megcsavarták. A XXVIII. t. b. 2. számú szablya keresztvasának középrésze trapéz alakúra kiszélesedik ugyanúgy, mint pl. a mosonszentjánosi 27. sír vagy a csunyi 54. sír szablyájánál.

127 Pengéjén és lapos markolatnyúlványán farostmaradvány. A szablyákat az igari III. lelet, a 121 uo. VI. t. 26. 122 uo. VIII. t. 21. 123 Simon László : Nagykőrös és környéke avarkori topográfiája. A nagykőrösi avar fejedelmi kard. Nagykőrös, Arany J. Múz. 1983. 57. 124 uo. 58. ш

Рарр L., i. m. VI. t. 16, V. t. 15., VII. t. 19, IX. t. 16., XII. t. 16. 12Cl

uo. XXVIII. t. 3. 127 Fettich Nándor: Ujabb fegyvertörténeti adatok a kora-középkori lovasnomádok magyarföldi hagyatékából. OMRT II. 1927. 167. V. t. 1. 2.; 2. a.