Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban (I. rész)

98 BEREZÉDY GYÖZÖ Ezekben az években Hidasnak német bírója volt, az esküdtek vegyesen magyarok, németek és rácok. Amikor a magyarok ügyében történt valamilyen intézkedés a bíró mellett magyar esküdtek írták alá az iratot és a Magyar Hidas feliratú pecsétet használták, a németekkel kapcsolatos ügyiratot a bíró és a német esküdtek írták alá és a Deutsch Hidas pecséttel látták azt el, ha rácokról volt szó, a régi 1728-as pecsétet ütötték az iratra, a bíró és a rác esküdtek aláírása mellé. A rácoknak ugyanis nem volt saját pecsétjük. Ha két vagy három nemzetiség ügyében történt intézkedés, a nemzetiség megjelölése nélküli 1728. évi pecsétnyomót használták. A fémből készült feudáliskori typáriumok még az 1850-es években is használatban voltak. A pecséteket egy ideig pecsétviasszal használták, az 50-es évektől kezdve azonban a régi nyomókat, főleg zöld színű, párnafestékkel nyomták az iratra. A régi kidomborodó viaszrészek helyén fehér foltok maradtak. Azonban a pecsétkép még így is jól kivehető, a fehér szöveg jól olvasható. A kiegyezés előtt készült határleírásokon csak az így használt pecsétnyomatok találhatók.

21 A nyomódúcok azonban régiek, ezt az a tény is bizonyítja, hogy a viasznyomatokon látható vésési hibák itt is megtalálhatók. Ez a pecsételési mód azonban a kiegyezés utáni időben eltűnik, és a falvak új pecsétnyomókat készíttetnek, melyek fémből készültek, de már nem a viasz, hanem a festék-nyomat iratra helyezésére szolgálnak. Megjelentek később a gumipecsétek is. A pecsétkép eltűnése indokolt. Nincs már szükség olyan hivatalos pecsétre, amely elsősorban a falu megkülönböztetett jellegzetességeit tünteti fel. Egyre egységesebbek és hivatalosabbak lettek ezek és kizárólag a közigazgatás hivatalos céljait szolgálták. A hagyományok azonban megdöbbentően hosszú ideig éltek tovább, mint ahogy a feudalizmus maradványai sem szűntek meg a jobbágyfelszabadítással egyidőben. A polgári kor teljesen sablonos pecsétjei mellett fel-feltűntek a régi pecsétképek is. Ez a falu közismert hagyománytiszteletét bizonyítja. Meglepő az, hogy a gumipecsétek egy részénél tovább él a régi pecsétkép. Nehezen képzelhető azonban el az, hogy ez a kép ugyanazt a funkciót tölti be, mint a feudalizmus idején. Bár még jelentős az írástudatlanság, ezzel a hivatalos ügyintézésben már nem számolnak. A pecsétkép csak jelkép, vagy egyszerűen hagyománynak maradt. Érdekes egy-két ilyen gumipecséttel is foglalkozni, főleg abból a szempontból, mennyiben őrizték meg ezek a régit. Azt 21

B. M. L. Határleírások 1—2. cs. egyértelműen le lehet szögezni, hogy a pecsét köriratában teljesen elvesztette egyéni jellegét, valamennyi a hivatalos megjelölést kellett, hogy tartalmazza. A pontos címmegjelölésnek most már igen fontos szerepe lett, ettől már nem lehetett eltérni. A körirat nyelve kizárólag magyar, ezt rendelet is szabályozza.

22 Az adminisztráció szempontjából teljesen lényegtelenné vált a pecsétnyomó készítésének ideje is. Addig használták, amíg érvényben volt, s az után megsemmisítették, vagy a rendeletek szellemében újat készíttettek. Ezeken nem található már az évszám. Kivéve 1903-ban és 1920ban készült fém pecsétnyomókat, melyeken az évszámot egységesen feltüntették. A feudalizmus idején a falu közigazgatásának a vezetői a bíró és az esküdtek, kevés kivételtől eltekintve nem tudtak írni, nevüket ezért nem tudták iraton aláírni, csak a kezük vonásával jelezték, illetve nevüknek a nótárius, vagy jegyző által történő odaírásával igazolták a hitelességet. Ezért volt ekkor a pecsétnek döntő szerepe. A feudalizmus megszűnésével mindezek már feleslegessé váltak, mégis fel-feltűnik a gumipecséteken is a peosétkép. Ilyen pecsétnyomója maradt meg Lánycsóknak is. A körirata: BARANYA MEGYE MOHÁCSI JÁRÁS LÄNYCSÖKI KÖRJEGYZŐ. Pecsétképe: szárán egymásra átvetett búzakalász, közte szőlőfürt. A régi feudáliskori pecsétből a szőlőfürt maradt meg, mint a falu egyik legjellegzetesebb terménye. Mérete: 41x31 mm-es, fektetett elipszis. A községi körjegyzőségek után alakultak meg, tehát a pecsét elkészültének is ez lehetett az ideje. ' Olasz gumipecsétje 38x33 mm-es állított elipszis. Körirata: BARANYA MEGYE. OLASZ KÖZSÉG. Pecsétképében ekevas, csoroszlya és átkötözött kéve található. A régi viasz pecsétnyomón e háromlból a csoroszlya kivételével a kettő megtalálható. A leghagyományosabb Mogyoród község pecsétje. Mérete 35x30 mm^es állított elipszis. Körirata: BARANYA MEGYE MOGYORÓD KÖZSÉG. A pecsétképe teljesen megegyezik a régivel: ekevas és csoroszlya. Ezek a példák a nevezett falvak hagyománytiszteletét, a feudális kor maradványainaik továbbélését bizonyítják. Az egyik legérdekesebb Mecsekalja község pecsétje. Tudvalevő az, hogy Mecsekalja 1930ban alakult 4 község összevonásával. Ezek: Magyarürög, Mecsékszentkűt, Patacs és Rácváros voltak. Az 1930-iban elkészült gumipecséten az újonnan alakult falu mellett a régi jellegzetes22

„Tilos a német feliratú pecsétek használata!" B. M. L. Alispáni iratok 2818/1879.