Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban (I. rész)

BARANYA MEGYE TELEPÜLÉSEINEK PECSÉTJE I. 99 ségeket is fel kívánták tüntetni a falu régi pecsétjeiből, ezért egy egyesítettet készítettek. Alapul elsősorban Magyarürög (eke, két kalász) és Patacs (eke, szőlőfürt — 172x) pecsétjeit vették. Mérete: 36 mm-es átmérőjű kör. Körirata: MECSEKALJA KÖZSÉG. BARANYA VARMEGYE. Pecsétképében álló csücsköstalpú címerpajzs látható sűrű vízszintes vonalkázással, benne alul fektetett ekevas, fölötte a két szélén 1—1 búzakalász, belül indás, leveles szőlőfürt. Mecsekalja községnek ugyanebben az időben használatban volt egy másik, csak szöveges pecsétje is. Természetes az

r hogy a közigazgatás későbbi időben már csak olyan pecsétet használ, melynek képéiben az állam hivatalos címere szerepel. Mégis azonban, a nyomókon fel-feltüntetik a réji jelet. A kölkedi Református Egyházközség hivatalos pecsétjén továbbra is megmaradt a pecsétkép, ami a feudalizmus idején a falu nyomójába volt bevésve: az egymás alatt úszó, egymásnak szembeforduló két bal. Ma is ezt használják. Komló 1947^ben elkészítette új szervezési szabályzat-rendeletét. Ebben szakszerűen leírják a községi pecsétet is. A tanácsválasztásokig (1950) azt a régi, második komlói pecsétet használták.^ 1894—1901 között a községi közigazgatásban gyakorlatilag megszűntek a viaszpecsétek. Baranya vármegye alispánja elrendelte a régi, használaton kívüli viaszpecsétnyomók megsemmisítését, illetve azok beszállítását a Vármegye Levéltárába, ahol azokat leltárba is vették.

24 Sajnos azonban az elimúlt évtizedben nyomuk veszett és csak mindössze 8—10 db maradt meg a sokszáz pecsétnyomóból. II. Pecsételőfordulások Baranya megyében a XVII—

XIX. sz-ban Nyilvánvaló, Hernádfa és Viszló korai, törökkori pecsételőfordulása nem elszigetelt jelenség. Viszló a török megszállás idején közepes nagyságú, Hernádfa meg egyenesen kis település volt.

1 Magától értetődik az, hogy a nagyobb települések, mezővárosok önkormányzata lényegesen fejlettebb volt, mint a két nevezett falué. A súlyos háborús eseményeket, pusztításokat átélt településekben a török kiűzése körüli időben a kuruc és rácdúlások következtében teljesen öszszeomlott a falvakban, mezővárosokban a közigazgatás legalacsonyabb foka is, nem csoda tehát, ha a Typáriurnok nem maradtak fenn. Kérdés azonban az, hogy a nem is kisszámú, datálatlan, de már a XVII. század elején használatban levő pecsétek nem korábbiak-e? Iratok hiányában ezt bizonyítani nem lehet. Nem véletlen tehát az, hogy a két — csaknem véletlenül megmaradt falu korai pecsétje mellett többet nem ismerünk. A kuruc és a rácdúlás után, az évtized végén még súlyos pestisjárvány söpört végig a megyén és csak 1710 után kezdett az élet helyreállni. Hatalmas energiával kezdődött el ez után az újjáépítés, ezzel párhuzamosan a birtokok újjászervezése,

2 a tízes évek végén és az 1720-^as években a telepítéseket. Ez alatt az idő alatt lassan szerveződött a közigazgatás is, 1724-ig azonban — eddigi ismereteink szerint csak 10 falu készítette el pecsétnyomóját. Ezek a következők : 1710: Dunaszekcső 1711: Lőcs 1714: Magyarmecske 1715: Olasz 1720: Oszró 1721: Csehi és Drávapalkonya 1722: Bicsérd 1723: Bakóca és Kórós.

3 A pecsétek tömeges megjelenése 1724-el kezdődik. Ebben az évben 55, 1725-ben 12, 1727— 23 B. M. L. Községi Szabályrendeletek VI. 3. cs. 24 B. M. L. A volt Baranya vármegye levéltárának Irattára, sz. n. ^áldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Kiadja: a Magyar Nyelvtudományi Társaság Budapest, 1960. 156 Hernátfa (a XVI. században 10—11 adózó portát jegyeztek fel). 623. Viszló (Diós-) (1554Феп 25, 1570-ben 30, 1582-iben 28 adózó portát jegyeztek fel). Ezzel szemben a ma már nem létező településen az Izsép mellett fekvő Danóc mezővároson 122 adózó portát írtak össze. 2

Baranya múltja és jelene. Szerkesztette: Várady Ferenc. Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai RT. 1897 II. 497—523. p. 3

A Baranya megyei községi pecsétlenyomatok gyűjteménye mesterségesen kialakított fond. öszszeállítása során 317 község nyomata került a gyűjteménybe. Maximálisan, a feudalizmus idején a vármegyéhez 355 falu tartozott. (Somogy megyéből Baranyához csatolt — 1950 — község kivételével.) Azóta csaknem valamennyi községnek előkerült a pecsétnyomata, sőt a gyakran változtatott nyomók újabb és újabb lenyomata is. Tolna megyét kevésbé rázták meg a hadi események a XVIII. század első évtizedében. Kevesebb volt a pusztítás. Nem véletlen ezért az* hogy több településnek is megmaradt a pecsétje. Ezek a falvak: Kovácsi, 1670-es évek (a nyomaton a két utolsó szám olvashatatlan), Dunaföldvár 1690, Decs 1703, Kéty 1704, öcsény 1697.