Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében, IV.

KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA A XIX. SZAZAD MÁSODIK FELÉBEN, IV. CSERDI András A birtoknagyságok és a művelési ágak viszonya Dolgozatunk korábbi részeiben

1 a téma több kérdését áttekintettük már. Forrásul elsősorban a falu 1864-ben és 1890-ben készült birtokrészleti jegyzőkönyveit, valamint a hozzájuk készített kataszteri térképeket használtuk.

2 A nevezett források összehasonlításával a település két időpont közti változásait szerettük volna feltérképezni; közelebb jutni a polgári változásokat is segítő törvények

3 hatására is alakuló falu birtokviszonyainak változásaihoz. Vizsgáltuk már a falu birtokosainak a számát és nevét a két időpont között, figyelemmel kísértük a családi birtoklás eseteit, megfigyeltük a birtokosok és a kezükön lévő föld polarizációjának a folyamatát. Bemutattuk a határban lévő dűlők művelési képét és kutattuk azt, hogy a családok között áramló földterületek melyik réteget gyarapították. A következőkben a művelési ágak alakulásának összegző képét vonjuk meg, majd azt vizsgáljuk, hogy van-e valamiféle összefüggés a földbirtokok mérete és az azon folytatott gazdálkodás művelési ágszerkezete között. A művelési ágak alakulása A mezőgazdaság fejlődése, az új növények, termelőeszközök, az egyéni elképzelések szabadabb megvalósulási lehetőségei alakították a művelési ágak egymáshoz való viszonyát az országban. Igaz, mindezek ellen ható tényezők is léteztek, elsősorban a pénzhiány és a nyomásos gazdálkodás beidegződése, és így az egyéni elképzelések meglehetősen szűk keretek között mozogtak. A korlátokat tovább szűkítették a 1 Cserdi András : Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében. I. rész: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1983. II. rész: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1984. III. rész: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1986. korszerű gazdálkodás ismeretének, sok esetben pedig elfogadásának hiánya, a gazdálkodás viteléről alkotott téves nézetek, babonák sora. Mégis, a földesúr—jobbágy viszonyhoz képest történt előrelépés, a gazdálkodás menete szabadabb lett. A szabadság határainak a megvonásánál azonban figyelembe kell vennünk, hogy a parasztgazdaságokban „... 1890-ig a termelési technika és módszerek előrehaladásának ... alig van nyoma ... "

4 A fenti kép ellenére, de összhangban is vele, 1864—1890 viszonylatában Komlón változott a művelési ágakra fordított terület nagysága. Mielőtt rátérnénk a művelési ágak alakulásának elemzésére, foglaljuk adatainkat táblázatba! Komló mezőgazdasági művelési ágainak alakulása 1864—1890 között: Művelési L864 1890 ág kh % kh % LUG 7,44 0,967 7,79 1,01 Szá 555,82 72,2 573,82 73,1 Sző 51,13 6,6 47,51 6,06 К 1,09 0,14 30,51 3,09 R 69,44 9,02 70,72 9,01 Le 22,65 2,94 50,09 6,3 Gy 34,49 4,4 Ha 26,75 3,4 Er 0,46 0,06 Am 3,59 0,45 Ossz. : 769,27 784,03 (Rövidítések: LUG=lakóház, udvar, gazdasági épület, Szá=szántó, Sző=szőlő, K=kert, R=rét, Le=legelő, Gy=gyümölcsös, Ha=haraszt, Er=erdő, Am=adómentes terület.) 2 Az 1864. évi birtokrészleti jegyzőkönyv az Országos Levéltár, az 1890. évi pedig a Baranya Megyei Levéltár állományából származik. 3

Cserdi András: i. m. I. rész, 195—196. p. 4 Magyarország története. 1848—1890. 6/2. kötet. Főszerkesztő: Kovács Endre. Budapest, 1797. Akadémiai Kiadó. 1072. p. (MOT 6/2. 1072. p.) Л Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 33 (1988): 135—150. Pécs, Hungária, 1989.