Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Madas József: A pécsi Balokány

MAD AS lajdonosa puszta jószántából megengedi továbbá, hogy a város tulajdonát képező balokányi uszoda czéljaira — ezen forrásvízből a saját szükségletén fölüli forrásvizet — az alább megállapított használati módozatok s oly feltétel mellett használhassa, hogy korlátlan tulajdoni és rendelkezési joga a forrás és annak vize fölött ezentúlra is korlátlanul és sértetlenül fennmaradjon. — A forrás tulajdonosnak eme joga tehát soha és semmi körülmények között sem el nem birtokolható, sem pedig arra használati szorgalom jog nem szerezhető. — Ennek folytán a forrásbirtokos jogosítva lészen a használatra önként átengedett forrásvizet s annak használatát bármikor és minden indokolás nélkül felmondani, azt elzárni és a város használatából ismét visszavenni. 3. Ezen korlátlan és szabadhasználati jogának elismeréséül Pécs sz. kir. város közönsége évenként minden év május hava elején 1 db. azaz egy darab cs. kir. aranyat tartozik a forrástulajdonosnak kezére bér gyanánt letenni. 4. Átengedő Zsolnay Vilmos a fenti és szükségletén felüli forrásviznek használatát is csak az éjjeli órákra engedi át, — és pedig oly módon, hogy saját gépésze fogja az estéli órákban a fölös vizet a vízelzáró készülék megnyitása által az építendő tartályba bebocsájtani, — míg ellenben a reggel beáltával ismét elzárja. 5. Az építendő tartály karban és tisztántartási költségei a város közönségét, mint fürdőtulajdonost illetendi, — nemkülönben a jelen szerződéssel egybekötött mindennemű kiadások ennek terhére esnek. 6. Pécs szab. kir. város közönsége a fenti kikötéseket mindenben elfogadja, azokat egész terjedelmükben kötelezőknek elismeri. Mely szerződés felolvastatván — mindkét részről elfogadtatott s aláíratott. Pécsett, 1886. április hó 20. Fenti szerződést az 1886. július 26-án tartott közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Majd 1890. április 11-én engedélyt adott a tanács Zsolnaynak, hogy a létesítendő vasúti iparvágányához gyára déli kapujától a pályautczán átvonuló országutat keresztülszelő keskeny vasvágányokat lerakhasson, szükséges raktárépületeket, lakóházat építhessen. Az új utczavonal mentén szilárd kerítést létesíthessen. De a lerakandó síneken csakis kézi tolatú kocsik — u. n. „kutyák" közlekedhetnek. 1901. szeptemberében építési engedélyt kért Zsolnay belső vízhasználati rendszerének átépítésére. A csatolt tervek és műszaki leírás szerint megmaradna a szabad lefolyású vízgyűjtő árok 267 méter hosszban. Ennek nyugati végén azonban, ahol a vezeték északi irányba, a gyár JÖZSEF 131 felé fordul, a víz zárt vezetékben, iszapfogó aknákon át egy nagy, zárt gyűjtőmedencébe kerül, ahonnan gőzszivattyúk nyomják a felhasználási helyekre. A túlfolyás, valamint a már felhasznált víz földalatti agyagcső vezetéken át" a gyártelep alatt az utczára vezettetik és itt a rendes utczai árokba ömölvén elfolyik." A város a pécs—barcsi vasút szabványárkában eredő ú. n. „Balokányi" forrásvizekkel kapcsolatos vízi munkálatokra az építési engedélyt 1904. augusztus 9-én, 21.110/1904 szám alatt adta meg. Ennek, 3. §. f. pontja szerint a „ ... földalatti zárt csővezeték ... a gyár épületei alatt és a „Pálya-utcza" keresztezésével az említett utcza oldalárkaiba és azok útján a Pécs sz. kir. város tulajdonát képező „Fekete ligeten" átfolyó nyílt csatornába torkol." Az 5. § e) pontja szerint „Az engedélyes köteles... a befogadó nyílt árok jó karbantartási költségeihez való hozzájárulás czímén Pécs sz. kir. város pénztárába 10 k. azaz tíz korona összeget évenként befizetni." A XIV. ker. m. kir. kultúrmérnöki hivatal ugyancsak hozzájárult a „Zsolnay féle" forrásokat érintő vízműveknek a tervek szerinti létesítéséhez, beleértve „ ... a felesleges és felhasznált vizeknek ... a Fekete ligeten átfolyó nyílt árokba" történő bevezetését is. Az ismételten említett, a Fekete ligeten átfolyó nyílt árok jól látható a Novotarszky által készített parkosítási terven. A Pálya utca déli árkától indul és a nagy uszoda északi végéhez vezet. Ott becsatlakozik a medencék leürítésére szolgáló csatornába, majd azon és az attól délre épített vasúti átereszen át jut ki a Balokány területéről. A fentiekben ismertetett eljárásban a balokányi uszoda zuhanyainak vízellátásáról nem esett szó. De — nyilván a Zsolnay gyári átépítés következtében — a balokányi fürdői zuhanyok vízellátási rendszerének átépítésére kért engedélyt Pécs sz. kir. város közönsége, amit 1904. április 22-én, 9273/1904 szám alatt meg is kapott. A véghatározat szerint Pécs sz. kir. város engedélyt nyert „ ... a Pécs—barcsi vasút Pécs—üszöghi vonalának ... szabvány árkában eredő ... úgynevezett „Zsolnay" forrás vizek érintésével a tulajdonát képező balokányi uszoda zuhanyának vízzel való ellátása czéljából ... vízi munkálatokat létesíteni ... ". A vezeték a nyílt vízgyűjtő árok nyugati végén lévő, a Zsolnay cég vízhasználatához tartozó iszapfogó akna nyugati oldalfalából indul ki, ahol egy vaszsilip mozgatható táblával van felszerelve. A zsilip nyílásán szabadon átfolyó víz egy, a föld alá épített, 16 köbméter befogadóképességű tartályba folyik és abból indul a 2. §. с pont szerint „a földalatti vascső-vezeték ... 84 méter hosszban a Zsolnay Vilmos pécsi czég tu-