Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Madas József: A pécsi Balokány

132 A PÉCSI BALOKÁNY lajdonát képező rakodóudvar, 10 méter hosszban a Basamalomi közdűlő út és folytatólag 136 m hosszban az engedményes város tulajdonát képező 2042, 2043/1 és 7386. hrsz. számok alatt fekvő, úgynevezett Fekete-ligeten keresztül a balokányi uszodáig terjed; összes hossza 236 méter, belvilága 33 mm átmérővel bír." A d. pont szerint „... két darab henger alakú, egymással közlekedő, egyenként 8 m

3 űrtartalmú vas víztartó, az előbbi с pontban engedélyezett csővezeték végpontja és azzal kapcsolatban, a balokányi uszoda épületében ..." létesíthető. A 4. §. szerint „Engedélyes jogosítva van... a fürdőidény tartama alatt naponként 48 köbméter mennyiséget a balokányi uszodához levezetni és ott a zuhanyok táplálására felhasználni." A tulajdonjog elismerése fejében köteles a város a Zsolnay cégnek évenként egy darab 20 koronás, az igénybe vett területek használatáért pedig egy darab 10 koronás aranyat fizetni. A fentiekben ismertetett — az 1886. és 1904. évek közötti időszakra vonatkozó — vízhasználattal kapcsolatos ügyek irat és rajz anyagát a Zsolnay gyár vezetősége volt szíves számunkra hozzáférhetővé tenni, amiért hálás köszönetet mondunk. Befejezésül még fel kell hívnunk a figyelmet egy eddig ismeretlen helynév felbukkanására. Ez a Fekete liget elnevezés. Az előbbiekben felsorolt helyrajzi számok alapján kétséget kizáró módon bizonyított, hogy a Fekete liget a Balokány ligettel azonos. A 2042. hrsz. a Kis Balokányt, a 2043/1. hrsz. a Nagy Balokányt jelenti. A 7386. hrsz. pedig azt a háromszög alakú területet, mely délről nyúlik be a két Balokány közé, melyet a vasútépítés levágott egy magánkézben volt ingatlanból és amelyet a város ezután megvásárolva a Balokány ligethez csatolt. Felmerül azonban a kérdés, miért lett — ha átmenetileg is — a Balokány ligetből Fekete liget. Más magyarázatot nem találtunk rá, mint hogy ezt, mint népies nevet a város lakói használták a Balokány liget rekonstrukciója idején, mert annak a bizottságnak, mely a rendezetlen balokányi területen az új fürdőt építette, rendezte az egykori tó maradványait és parkosítással az egész területet egységbe foglalva kellemes zöldterületet hozott létre — mint előbb láttuk — vezetője Fekete Mihály volt.