Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Madas József: A pécsi Balokány

126 M AD AS lásukra a vállalkozókat kötelezte. Csak a lóúsztatónál állapította meg, hogy így nem vehető használatba. A fenekét ki kell kövezni és az oldalakat gyepesíteni, különben hamar tönkremegy. Majd 27-én, 138/10.879 sz. alatt tette meg jelentését a közgyűlésnek az alábbiak szerint. A Balokányi tói és uszodához tartozó telek körülkerítés, a forráshoz, az ingyen- és nagyuszoda felépítése, a zuhanyt tápláló vízmedencze s vízvezeték, valamint a tó kikotrása és a lóúsztatáshoz vezető vályúk elkészülvén... az elkészült objektumok némi lényegtelen, és az illető vállalkozók által pótlandó észrevételek mellett átvehetők volnak. Különös súlyt helyezett a bizottság: 1. A forrásházra, mely — mint annak idején a tek. Közgyűléshez már felterjesztetett — a tervbevettnél valamivel tágosbra építtetett, mert azt a földmunkák teljesítésekor felszökellő források egybefoglalása megkívánta. Eme forrásház már huzamos idő óta kísérletkép a lehető legmagasabb vízállásig telve hagyatott, s a bizottság arról győződött meg, hogy a belé helyezett várakozásnak teljesen megfelel. 2. Különös figyelem tárgyává tétetett mindkét uszoda fürdőmedenczéje, melyek a legmagasabb vízállásig töltve tartattak már napokig; a bizottság azt tapasztalta, hogy úgy a látható fenék, mint az oldalfalak is, a nagy uszodánál 11.550 hectoliter víz nyomásának teljesen ellen állnak, másrészt a kis uszoda a lefolyt nyáron a honvédség által már használva lévén — rendesen megfelelt s rajta legcsekélyebb hiány sem észlelhető. A nagy úszómedencze két hosszfalán, t. i. a keleti és nyugati oldalfalon ugyan némi — szabad szemmel alig látható s csak néhány centiméterre terjedő behajlás constatáltatott, minthogy azonban ez az ottani ingoványos talajnál elkerülhető alig volt s az uszoda használhatóságára hátránnyal nem bír, a felügyelőbizottság véleménye szerint hahogy jelen alakját az egész télen által nem változtatja — aggályra legcsekélyebb okot sem ad. 3. Beható kísérletet tettek a zuhanyokkal is, melyeknek úgy víztartómedenczéje, valamint kádjai és vezetéke, de maga a zuhany is minden kifogáson kívülinek s teljesen czélirányosnak tartatott; Hátra van még a lóúsztatónak végleges elkészítése, a tervbe vett vendéglő felépítése és a teleknek parcirozása, melyekről — hogy annak idején keresztülvive legyenek — a város tanácsa gondoskodni fog. Pécsett 1886. nov. 27-én a város Tanácsa. Eszerint végre megoldódott a zuhanyok létesítésének problémája is, mely eddig a fürdő JÓZSEF és a tápláló forrás közötti kis szintkülönbség miatt nem volt megvalósítható. Ezt a Zsolnay Vilmos által felajánlott, az ő területén levő forrásból származó — napi mintegy 220 m

3-nyi — vízfelesleg felhasználása tette lehetővé. Ennek gyűjtőmedencéje a gyár területén volt, ahonnan zárt csővezetéken került a víz a fürdőben kellő magasságban épített fakádakba, mely a zuhanyokat táplálta. Az 1887. január 3-iki közgyűlés 9/2038 szám alatt úgy határozott, hogy az elkészült uszoda V. 1. — X. 31-ig terjedő időre bérbe adandó. A vendéglő és a park elkészülte után, XI. 1-től adandó bérbe. Ez a határozat nem elég világos, mert a park létesítésének még az előkészületei sem történtek meg. De az április 20-án tartott árverésen Stern József az V. 1. — X. 31-ig terjedő időre az uszodát és a vendéglőt 1525 ft-ért bérbe vette. A medencék tervezési és kivitelezési hibái miatt az átvevő bizottság optimizmusa nem igazolódott. Beretvás Sándor városi márnök már 1887. május 3-án jelentette 5694 szám alatt, hogy: Tekintetes Tanács! Keresztes József balokányi uszoda vállalkozója a kellő időben felszólíttatott, hogy az uszoda építkezésénél támadt hiányokat pótolja, — részben teljesítette a hiányokat, részben azonban nem. így a díjmentes uszoda medencze bevakolt fala déli és keleti oldala megrepedt, ezen hiányt nem hozta helyre, a nagy medencze keramit járdája... oly annyira hullámzatos, hogy az esővíz a csatornába nem folyhat... a kivezető csatorna fala hiányos kikészítés miatt megrepedt, a mi szintén helyre nem hozatott. A fürdőidény befejeztével való kijavíttatás és a végelszámolás addig való halasztását javasolja. Majd november 12-én kelt 13.005 sz. jelentésében írja, hogy a Balokányi uszodánál a hiányosságok fokozódtak, de vállalkozó nem javítja. Ezért javasolaj a vállalkozónak a javításra való felszílítását és ha nem teljesít, úgy terhére más vállalkozóval a munkát el kell végeztetni. Hogyan zárult a vita, az nem derült ki, de a medencék romlása fokozódott. Ez kitnűik Munczhart főmérnök 6799 sz. 1892. május 11-én tett jelentéséből, mely szerint az uszoda nagy és kis medencéjének fenekén és oldalain a beállott újabb sülyedések folytán olyan nagymértékű repedések és vakolat leválások támadtak, hogy használhatóságuk érdekében ezek javítását megkezdték. Jelenti azt is, hogy a télen a Zsolnay forrásból jövő vezeték szétfagyott. Ezután a kisebb javítások és a nagyobb romlások követték egymást, míg végül a város