Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Madas József: A pécsi Balokány

A PÉCSI radikálisabb beavatkozásokra szánta el magát. Bizonyára az is hozzájárult ehhez, hogy az évek múltával a cement felhasználása jobban elterjedt és rájöttek, hogy beton nélkül a problémák nem fognak megszűnni. Ez jelentkezik a közgyűlés 1899. április 8-iki, 93/10.721 sz. határozatában, mely szerint a balokányi uszoda és korcsma 3550 ft 45 kr. keretű felújítási munkálataira Eisner Dóczi és Kindl Ferencz kapott megbízást. A lényegesebb munkák: A medenczék fenekének 10 -s oldalfalainak 15 cm-es beton réteggel való erősítése. Űj lépcsők készítése. A járdáék keramit burkolatának felszedése. A keramit alá és a kabinok elkorhadt padlózata helyett betonlemez készítése. Keramit lerakása. Trambulin állvány és lépcső készítése, de fa helyett vasból. A korhadt farészek pótlása. Az 1888. évi 5673. és 11.901 sz. ügyiratok szerint a korcsma épülete is elkészült a tervek szerint, sőt egy nyári helyiséggel ki is lett bővítve. A munka október 27-én át lett véve. Itt kell megemlíteni, hogy a vasút megépítése nem csak csökkentette a Balokány területét, hanem növekedést is eredményezett. Mint már az 1822-ben készített Nóvák féle terven látható, a nagy és a kis Balokány közé a déli oldalon beékelődött a báró Skerletz tulajdonát képező rét. Ugyanezt az állapotot mutatja még az 1865. évi kataszteri térkép is azzal a különbséggel, hogy már nem rét, hanem felparcellázott szántóföldek jelentkeznek ott. Ezeket a vasútépítés ugyancsak átvágta. A 7386. hrsz. parcella teljes egészében, a 7387. és 7485. hrsz. parcellák pedig részben a vasúti töltés északi oldalára kerültek. Ezeket a város megvásárolta és így nyerte a Balokány a déli oldalon egyenes vonalú határát, mely már a Novotarszky által készített terven is jelentkezik. Végre a park létesítésére is sor került. A Novotarszky A. és fia cég 1888. júliusában készített terve szerint 740 darab sorfa, 4000 cserje és bokor kerül beültetésre. Ezen kívül átültet még 50 fenyőt és szomorúfűzt. A terven feltüntetett területeket pedig gyepesíti. A tervezetet a tanács jóvá hagyta és 1889. március 14-én meg is kötötték a szerződést 1909 o. é. ft. értékben. De 5105. számú levelében, 1889. április 30-án Novotarszky bejelenti a tanácsnak, hogy a létesítendő park területének kétharmad részén az aljtalaj kőszénhamú, salak, kavics és törmelék, ezért csak arra az időre vállal felelősséget a növényzetért, amíg gyökérzetük az ültetési gödrökben van, ahová ő jó minőségű földet tett. Eszerint Engel Adolf által végzett rendezés, feltöltés és az idő nem voltak képesek eltüntetni az egykori téglaégetés maradványait. Novotarszky gyorsan elvégezte munkáját és 1882. sz. jelentése szerint a BALOKÁNY 127 bizottság június 15-én át is vette azt. A terv szerint Novotarszky igen tetszetős, kellemes parkot alkotott. Természetesen csak hozzáértő vizsgálata tudná kimutatni, hogy a Balokány mai növényzetében mi maradt meg Novotarszky munkásságából. Befejeződvén a munkálatok a következő bérlők már hosszabb időre szerződtek. 1887. szeptember 28-án bocsájtották ki 11.373 szám alatt az újabb árverési hirdetményt, mely szerint a Balokány uszodát és a mellette levő korcsmát november 1-től kezdve 3 évre évi 2000 ftért a városi tanács bérbe adja. Az árverést október 5-én tartották meg és a bérletet évi 2330 ftért, három évi időtartamra Spitzer Jakab, Ullmann Lajos és Hollósi Adolf nyerte el. A lényegesebb feltételek: A bérlet tárgya a nagy és a kis uszoda, a korcsma, a tó és a park. Az ingyenes uszodában minden egyéntől 3 kr szedhető, melyért a bérlő fürdőruhát köteles adni. Ez utóbbi feltétel ugyan nem egészen szabatos fogalmazású, de nyílván, akinek volt saját fürdőruhája az semmit sem fizetett. Különben miért lett volna ingyenes fürdő. A következő időszakra, 1890, november hó 1-től 1893. október 31-ig, az uszodát Jakobovits Adolf vette bérbe évi 1530 ftért, míg a korcsmát és a tavat Hollósi Adolf és Ullmann Lajos bérelte évi 551 ftért. Ügy látszik, hogy a jelentkező panaszok a bérletet nem tették nagyon kapóssá, mert a következő bérlő, Jakobovits Adolf a 6 évre, 1899. október 31-ig tartó időszakra az egész Balokányért már csak 1800 forintot fizetett évente. Hozzájárulhatott ehhez az állandó panasz fő oka, a nem kielégítő vízmennyiség. Jakobovits már 1891-ben a bér mérséklését kérte a forrás hozamának nagy csökkenése miatt, ami az uszodát úgyszólván hasznavehetetlené teszi, de a július 29-én tartott közgyűlés 71/11.461 sz. határozatóval a panasznak nem adott helyt, mivel „Megállapították, hogy a medencze 6 nap alatt megtelik teljesen. Nagyobb vízbőség az előző években sem tapasz-* taltatott. Ezen kívül a Zsolnay forrás is rendelkezésre áll. A közgyűlés ezen határozatát Munczhart Géza h. főmérnök jelentésére alapozta. Ugyanis Munczhart július 27-iki jelentésében megállapította, hogy a balokányi forrás hozama 110,6 l/perc, vagyis 6636 l/óra. A nagyuszoda köbtartalma a beömlő cső szintjéig mérve 1.058.700 liter. így azt 6 nap és 15 óra alatt lehet megtölteni. A Zsolnay forrásból a zuhanyhoz vezetett vizet is felhasználva 3 és fél napmúlva lehet fürdeni. Hogy a forrás hozama tényleg csökkent-e, vagy a szigorodó egészségügyi előírások miatti gyakoribb vízcsere volt az ok, azt ma már nehéz volna megállapítani. De az tény, hogy a