Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Madas József: A pécsi Balokány

П8 M AD AS rendelkezésre. De az bizonyos, hogy az alapvető hibát nem szüntették meg, amint ezt későbbi információk bizonyítják. Sőt, később a vasút megépítésével azt véglegesítették is, mert az készült áteresz alja a szükségesnél ugyan«sak magasabbra került. Mindenesetre a fürdőintézet megvalósult és 1858 nyarán már működött is. Ezt bizonyítja, hogy az 1859-ben kiadott propaganda füzete szerint ,,... a medenczében előbbi nyár alkalmával 18—19° R. is elért" a víz hőmérséklete. Azonban Engel Adolf az uszoda építésével elképzeléseit csak részben valósította meg. Ezért már 1858. június 18-án újabb beadványnyal jelentkezett a városnál: Egy létesítendő tornaintézet terve. Közismert a torna fontossága a nevelésben, Tornaintézettel kívánom kiegészíteni az úszóiskolát, mint a civilizált európai városokban, pl. Berlinben, Zürichben is van. Elhatároztam ilyen intézet létesítését alábbi feltételek mellett: 1.) a fakereskedésem mellett levő 40x40 öles, jelenleg szeméttel borított, használaton kívüli telek átengedése, 2.) az országút mellett, az úszóiskola felett lévő — most trágyával és törmelékkel borított — telek átengedéséért, azt saját költségemen elplanírozom és kellemes sétahelyet létesítek. A bérletmentes használatba kapott telek húsz év múlva díjtalanul visszaszáll a városra a Tornaintézettel együtt. Minden tornát tanuló havi 20xrCM fizet. A tanulóknak — a tanfelügyelő által kijelölt — negyedrésze ingyen oktatást nyer. A telket nemes gyümölcsfákkal ültetem be. Engel Adolf Az ügy elintézéseként csak egy másolat, vagy fogalmazvány került elő, alábbi szöveggel: Szerződés Pécs szb. kir. város tanácsa és Engel Adolf úr alábbiakban állapodott meg: 1.) Engel Adolf úr a balokányi szigeten tornaintézetet létesít és azt minden, a tomázáshoz szükségessel felszereli. 2.) Az ifjúság oktatására Engel Adolf tornatanárt alkalmaz saját költségén. 3.) 14 év múlva Engel Adolf minden tornaeszközt ellenszolgáltatás nélkül átenged a városnak. 4.) A tanács a nagy és kis Balokanya közötti telket díjmentesen átengedi Engel Adolf úrnak. 5.) Engel Adolf úr ennek ellenében beülteti növényekkel. E szerződés 1859 októberében lép életbe. Ezen iratokkal együtt előkerült egy ív nagyságú lap is, telve a legkülönbözőbb tornaszerek ábráival, de sajnos minden kísérőszöveg JÓZSEF nélkül. Csak annyi derült ki, hogy a rajzokat egy székesfehérvári tornatanár készítette. Ismert és ismeretlen tornaszerek sorakoznak egymás mellett. De arra sem utal semmi, hogy tornaintézetében Engel melyeket valósította meg, mert, hogy valamennyi nem került felállításra, az bizonyos. A tornaintézettel kapcsolatban a várostól kapott területek rendezése sem maradt el. Ezt onnan tudjuk, hogy már 1858-ban a Pécs városi Delegált Bíróság előtt III. 549/1858. szám alatt per folyt Engel Adolf és Zsolnay Ignácz között. Engel a balokányi munkákhoz sárga földet hordatott „a közelből egy dombról". Zsolnay szerint 386 kocsit (55 köböl (á 10 kr., Engel szerint 21 3/4 köbölnyit (152 kocsi) egy szezonra szóló fürdő jegy ellenében. Bármelyiküknek is volt igaza, bizonyos, hogy komoly mennyiségű földre volt Engelnek szüksége, hogy a Balokányban kapott területek rendezésük után beültethetők legyenek. Engelnek komolyan is kellett vennie az ügyet, mert mint 1859-ben megjelent propaganda füzetében írja: „1858. évben, melynek 1-ső aug. ez intézet fensőbb engedélynél fogva ALBERT cs. k. FÖ-HERCZEG nevét nyerte.". 1859-ben jelent meg félív nagyságú, 7 oldalas magyar és német nyelvű programfüzete az intézetnek. Ebben főként az úszás és torna hasznos és az egészségre előnyös voltát ismerteti, a fürdőzéshez egészségügyi és óvatossági tanácsokat ad. A budai к. k. Armee- und Landesgeneral- Commando für Ungarn igazolja, hogy a bécsi katonai úszóiskolában végzett vizsgálatok szerint az Engel által Pécsett alkalmazott új úszásoktatási módszer kiváló és a legmagasabb elismerést nyerte el. Egyben megköszönte, hogy a nyáron lehetővé tette a helyőrség úszásoktatását és fürdését. A füzet részletesen ismerteti a fürdés, az úszásoktatásba torna tanítás árait is. Ezután hosszabb időn át a balokányi tó és uszoda élete eseménytelen volt, mert az iratokban nem történik említés róluk. Mégis Lukrits Ignácz városi mérnöknek egy 1862. március 24-én tett, 1765. sz. jelentése egy eddig ismeretlen, új tényre mutat rá. Jelentése szerint ,,A' nagy bolikány tavának partja az elrohadt deszkák következtében a' víz magának lukat fúrván és medréből a' víz kifoly — ne hogy nyári üdőben a' tó víznélkül maradjon, szükségesnek vélem, azt mielőbb helyreigazítani, — Költségvetés mellékelve. Ügy szinte a' bolokány tavának nyugatti részén levő vad víz; árka ujonlag lenne ki tisztítandó." Ez annyiból meglepetés, mert eddig a gátaknak deszkaburkolatos védelméről — ami nem olcsó eljárás — szó nem esett. A jelentés ered-