Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Madas József: A pécsi Balokány

112 . 5. ábra. щя ,. _ Ofíenmüller Márton h. városi »érn» lényegeben meWlosnl* üjjáépítési terve 1836-bál. vitte minek eredményeként új tó született, Imi eg7ben a Balokány fénykorát is jelentetteA Xos tanácsa bizonyos területeket bérbe Vivant adni, hogy ebből a jövedelembol^ fedezetet teremtsen a Balokány rendbehozatalah« ám a Választott Község ekkor is elutasító al láspontra helyezkedett. A tanács azonban kitartott elgondolása mellett. Offenmüller Marton helyettes városi elnökkel felmérette az Ssz Balokányt, valamint a túlfolyást levevezető árkot. Megállapította azoknak a lejtviIzonyait is. Ezen adatok figyelembe véte evei Sitette a tó és az árok^^J*^ állítási tervét. A város felterjesztette a tervet ПЖ október 17-én 2621. sz. alatt a királyi udvari Kamarához azzal, hogy a terv megyaloJulása esetén a tavat, mint halastavat bérbeadó szándékozik. A terv kivitelezésre is került, maid 1938. február 24-én a 439. szamu uXncsak a Kamarához intézett - elterjesztfükben kérték a bérbeadási félté elek ,ovahaavását A királyi udvari Kamara 1838. július S óváhagyta "a munkálatoknál felmeru 3291 ft. 36 xr WW költséget és a bérbeadási "SÄ 1er terve szinte minden előnyösét átvett a Novák-féle tervből. Elválasztotta gáttal a Nagy és Kis Balokányát egymástol. De a Kis Balofánya felett levő hídnál belépő vadvíet nem engedte be a Kis Balokányaba^ hanem azon átvezette, ki a basamalom, u melle De hogy el ne szennyezhesse a Kis Balokanya iszakkdeti sarkán fakadó nagyhozamu forráscsoport vizét, a kereszteződésnél, felette, a vadvíz számára hidat épített. A Nagy Balokanya nyugati oldalán kívül lefutó "á^vadvfctóK* kiiktatta a tóból és a levezető árokba kototte A

U

tó Ízaki partja feletti - a lakosság része« fvóvizet szolgáltató - Wf *"** *££ megmagasította és északi olda an kobol yedo SSt épített. Végül a Nagy Balokanya deli vegén l[lefolyásnál, készült egy szabályozó zsiHP

D

h '^"változást az okozta ahogyan a fenékből kitermelt anyagot kezelte. Megerősítette vele az egész gátrendszert, megépítette a hiányzó gátszakaszokat. A to köze oén eev kb. 65 m hosszú es kb. 32 m szeles otaALú szigetet épített melyre a^ keleti és nyugati oldalon készült hidakon lehetett atÍŰtnf Igaz hogy ezeknek a hidaknak nagyobb Stóiltoitéf

voit ->5-£---£5 meg, lehetővé teve a to eszaKi es vizének áramlását. űrtvfnrma vezettek, hogy tűz esetén a vízhordó kocsik, télen pedig a Jéghordók bejarha^anak. Ezzel a megoldással, hogy a sziget területen a fenékről nem kellett kitermelni az anyagot a többi részről származó anyagot a sziget eme Msére és a gátak megerősítésére he yben lehetett felhasználni, a költségek az előző tervhez képest felére csökkentek.