Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Madas József: A pécsi Balokány

110 MADAS JÓZSEF KÙ. Aê&f. 4. ábra. Nóvák Simon városi földmérő felvételi rajza 1822-ből. A felvétel a tó helyreállításához készült. lőle. Ezt az elgondolást a későbbiek fogják alá­támasztani. Hogy az agyaggödörből forrásokat lehetett fakasztani, azt a terület geológiai felépítése tette lehetővé. A Misina hegy tömbje zömében triászkori — helyileg kék mészkőnek nevezett — mészkő, mely eléggé karsztosodott. így fa­kadhatott belőle olyan nagy hozamú forrás, mint a Tettye. De nemcsak forrásokban jelent­kezik a karsztvíz. A Tettyétől délre vízvezető pannonkori üledékréteg érintkezik a triász mészkővel, melyet vízzáró agyagréteg takar. Ez pannon üledék dél felé lejtve húzódik és eléri a Balokányt. Amikor ezt a vízzáró agyagréte­get letermelték, a vízvezető rétegből felfakad­tak a források. Az idők folyamán a magasab­ban fekvők elapadtak, a mélyebben fekvők ho­zama pedig csökkent. Különösen azután, ami­kor a pécs—barcsi vasútvonal építésekor, 1867­ben nagyhozamú forrást fakasztottak. Hogy a városi tanács hosszabb időn át nem foglalkozott a Balokánnyal, annak nyilván az volt az oka, hogy nem merültek fel megoldan­dó problémák. Pedig az idő előrehaladtával a tó életében jelentős változások következtek be. Ez kitűnt a magisztrátus 1822. július 15-iki ülésén, melynek jegyzőkönyvében 1835-ös ügy­szám alatt a következők olvashatók: „Cum la­cus Balokány dictus, quem, tarnen tum ob adaquationem pecorum, balneationem Equo­rum, aut incendi pericula aqua abundare ex­pediret in dies exficeari comperiatur. Hinc Domini Consul Spiesz, Senator Laczko­vits, Geometra Novak, Tribunus Plebis, et bini Electi Viri pro exmittuntur, quo expensis lo­calibus adjunctis, modalitatem adaugendae in BaloKâny aquae projectent, projectumque hoc Magistratui exhibeant." Kissé szabadabban for­dítva: Megtudandó, hogy a Balokánynak mon­dott tó a marhák itatására, lovak fürdetésére, valamint tűz veszélye esetére elegendő vízzel rendelkezik-e. Ezért Spiesz polgármestert, Lacz­kovits tanácsost, Nóvák földmérőt, a Népszó­szólót és két választott polgárt kiküldünk, hogy a csatlakozó helybéliekkel együtt a Balokány vízmennyiségének szaporítási lehetőségeit vizs­gálják meg és a vizsgálat eredményét ide, a Tanácsnak jelentsék. A bizottság teljesítette is feladatát és 1822. november 13-iki keltezéssel benyújtotta alábbi jelentését:

Next

/
Thumbnails
Contents