Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében III.

84 CSERDI 77,54%. Mint korábban már láttuk''

1 ez a gazdaságtípus vesztette a legtöbb gazdaságot, ezzel együtt a legtöbb földterületet is. A középparaszti réteg tehát így számában meggyengült, a földterületét tekintve viszont erősebb lett. Az 1864. évi földterületének közel negyedével csökkent a középparaszti gazdaságok összterülete, és ez a nagy veszteség úgy keletkezett, hogy az innen kiemelkedő és lesüllyedő gazdaságok okozta területveszteségeket az ide felemelkedő gazdaságok általi területnövekedés ellensúlyozta. A hierarchia másik, felső pólusán, a gazdagparaszti gazdaságoknál valósulhatott meg legjobban a földfelhalmozás folyamata. Ez a réteg a létszámát tekintve 400%-kal nőtt, ami így kifejezve meglehetősen erősnek tűnik. Abszolút számokkal; 1-ről 5-re növekedett az idetartozó gazdaságok száma, reálisabb képet kapunk. Az emelkedés azonban így is jelentős. Ugyancsak jelentős volt mennyiségében az a földterület, ami a gazdagparaszti, 30 holdnál nagyobb gazdasággal rendelkező földtulajdonosok kezén halmozódott fel. összevetve a gazdaságok számának és területének növekedési léptékét, azt tapasztaljuk, hogy a gazdaságok 400%-os emelkedésével együtt a földterület annál nagyobb ütemben növekedett, 410,19%-kaL Az átlagos gazdaságnagyságok gyarapodása tehát így magyarázható. Ha az egyes gazdaságtípusok részesedésének alakulását figyeljük az összterületből, akkor más oldalról jutunk közelebb a korabeli Komló birtokviszonyainak a megismeréséhez. Az 5 hold alatti gazdaságok részesedése az összterületből a két időpont között valamelyest csökkent, de úgy, hogy a két hold alatti zsellérgazdaságok részesedése növekedett, a törpegazdaságoké pedig fogyott. Míg 1864-ben a falu magángazdasági területének 64%-án a 15-30 holdas középparaszti gazdaságok dolgoztak, addig 1890-re az arányuk 48%-ra fogyott. Ugyanebben az időben jelentősen erősödött a 30-50 holdas gazdaságok területi részesedése. Ez az utóbbi tény előrevetíti azt is, hogy a gazdaságok polarizációja folyamatosan zajlott, a gazdaságok nagyobb száma az alsó póluson, a földterület nagyobb mennyisége a felső póluson halmozódott fel. 1864-ben a falu egyetlen, legnagyobb földterülettel rendelkező gazdájának, a gazdák 1,13%-ának a kezén volt a földterület 4,12%-a, míg a 29,54%-ot kitevő zsellérgazdaságok kezén 3,13%-a. Egyetlen paraszt4. Cserdi András: A 2. sz. lábjegyzetben közölt rész megfelelő szakasza. Itt emelnénk ki, hogy forrásul jelen fejezetünk elkészítésénél azt az alapvető forrást használtuk, amit már korábban is, így: Komló falu birtokrészleti jegyzőkönyve, 1864. Országos Levéltár. Komló falu birtokrészleti jegyzökönyve, 1890. Baranya megye Levéltára. Az összegző adatok ezen források adatai alapján készültek. ANDRÁS gazda kezén tehát több föld volt, mint a falu közel egyharmadát kitevő 34 főnyi 0-2 holdas zsellérgazdáén. 1890-re ez az arány méginkább eltolódott a nagygazdaságok javára. Akkorra már a területük 6,2-szerese volt a zsellérgazdaságok területének, vagyis 5 gazda 6,2-szer annyi területet használt mint 41 zsellérgazda. A parasztság 0-2 holldas rétegét kitevő 44%nyi zsellérgazda a falu birtokosságának 5,37%-át kitevő gazdagparaszt földjének csak egyhatodnyi részével rendelkezett. Vagy amíg a falu 0-5 holdas zsellér és törpegazdaságai, együtt 43 gazdaság, 78 921 D-öl földterületet használtak 1864-ben, addig egyetlen gazdagparaszt földterülete ennél csak 28 196 [H-öllel volt kisebb, a 43 gazdaság földjének 35%-ával. 1890-re az 5 hold alatti gazdaságok területe valamelyest csökkent, és 75 795 П-ölt tett ki. Ugyanekkor az 5 gazdagparaszt már ennél 3,4-szer több földet használt, mint az előbb említett 48 parasztgazda. A gazdagparasztság kezén tehát egyre több föld halmozódott fel. Ennek ellenére kivéve a 0-2 és az 5-15 holdas agrárparaszti és kisárutermelő paraszti gazdálkodás területeit, mindegyik birtokkategória átlagos, egy gazdára jutó földterülete növekedett. Ennek oka volt az, hogy a lesüllyedő gazdaságok a birtokvesztéseik révén lesüllyedtek ugyan, de a lentebbi kategóriák nagyobb földterületű, erősebb gazdaságait adták. Lényegében tehát a magasabb kategóriák gyengébb gazdaságai lettek az alsóbb kategóriák erősebb gazdaságai. Másrészt: az eltelt 26 év alatt a magángazdaságok területe 23 616 П-ölnyi földdel gyarapodott, - ez 14,76 kat. hold - és e növekedésből is részesedve erősödtek az egyes gazdaságtípusok. Általánosságként még az egyes birtokkategóriákról a következőket lehet leírni: az egyes kategóriákban az egy főre jutó földterület átlagos nagysága növekedett. Ez alól a már említett két gazdaságtípus volt kivétel. Az átlagterületek növekedése kétféle módon valósult meg. A 30-50 holdas paraszti gazdaságoknál olyan módon, hogy nőtt a kategóriákra jutó földterület, és nőtt a birtokosok száma is. A 2-5 és a 15-30 holdas gazdaságok esetében pedig úgy realizálódott a növekedés, hogy csökkent a gazdaságtípusra jutó földterület, és ezzel együtt a birtokosok száma. Az első típusnál a földterület növekedése, a másodiknál pedig a birtokosok csökkenése volt a jelentősebb tényező. Az 5-15 és a 0-2 holdas gazdaságoknál az átlagbirtokok csökkenése azonos tendenciák alapján történt: növekedett a földbirtokosok száma, a földterületük pedig csökkent. A bemutatott növekedés és csökkenés nem vonja kétségbe a korábban tett megállapítást, a már kialakított általános képet, inkább csak árnyalyja azt. A kapott kép lényege pedig az, hogy a kisebb területe-