Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)
Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében III.
KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETE, III. 85 ken gazdálkodó parasztok létszáma jelentősebb mértékben növekedett, mint a másik póluson kialakuló nagygazdaságok száma. A birtokok aprózódása, a parasztgazdaságok abszolút értelemben és viszonylagosan való lesüllyedésének folyamata a vizsgált 26 évet jellemző mozgás volt, erőteljesen átformálva a falu arculatát. A magángazdaságok birtoknagysága dűlőnként A következőkben nézzük meg a település magángazdaságainak nagyságát a két időpontban dűlőnként! Vizsgálatunknak ez a szakasza a dolgozatunk első Békélek 72 1406,2 24 48 Berek 54 956,1 20 34 Hasmány 2 1193 1 1 Gyöngyös feííyős 40 915,8 15 25 Körösztútidűlő 36 1927,6 15 21 Kövesteíő 46 1446,3 16 30 Hajdútemető 23 2751,2 14 9 Szöghegy 7 2401,5 2 5 Cseresnyág 54 1857,4 24 30 Paiántág 60 1705,3 22 38 Kölesíöld 30 1483,7 14 16 Kenderföid 47 652,2 16 31 Káposztás 43 224,4 18 25 Körtvélyes 45 915,4 14 31 Dávidföld 45 1961,4 21 24 Somági rét 24 1197,8 15 9 Nyáros 45 1813,3 20 25 Somágköz 23 1837,3 10 13 Nagy Tőfa 45 2310,3 15 30 Szalay tető 51 2929,2 21 30 Hasmányföld Műhlpart A fenti táblázat adatai a változások színes képét tárják ismét elénk. A csereföldként megjelenő dűlők művelésének felhagyása, illetve az így megjelenő új dűlők paraszti művelésbe fogása a látványosabb változások közé tartoztak. De ezen túl is, a már korábban megfigyelt változások tendenciáinak lehettünk tanúi, más megvilágításban. Mindössze csak néhány esetben tapasztalhattuk azt, hogy a birtokosok száma a két időpontban megegyezett. Az ilyen eseteket vizsgálva, azt figyelhettük meg, hogy a Paiántág és a Körtvélyes dűlőkben a dűlő területe és az átlagos birtoknagyság is csökkent, míg Dávídföld és Nagy Tőfa esetében pedig a dűlő területe növekedett, és így növekedett az átlagos területnagyság is. A falu dűlőinek a területe sehol sem egyezett meg a két időpont között. Ehhez legközelebb a Nyáros és Kenderföid területei voltak, de minimális eltérés mindkét esetben akadt. Négy esetben megszűnt a paraszti gazdálkodás, két ízben pedig nem volt ilyen a területen. A további 16 részében ieírt megállapításainkat, az ott bemutatott faluképet teszi színesebbé. Arra keresünk feleletet, hogy milyen összefüggés van a dűlők méretének alakulása és a gazdaságok mérete között. Egyúttal szeretnénk rávilágítani arra is, hogy egy-egy dűlőt miiyen összetételű birtokosság használt. 1864-ben 20 dűlőben, 1890-ben pedig 18 dűlőben volt a falu magángazdáinak kisebb-nagyobb földterülete. E tény mindenképpen az összcíogottabb birtokszerkezetre utal, bár nem szabad ebből a jelenségből messzemenő következtetéseket levonni, mivel 1890-re olyan helyeken szűnt meg a paraszti gazdálkodás, ahol 1864-ben sem volt jelentős. átlagosnál több kevesebb +4,9 74 1435,4 26 48 4-2,5 55 962,3 21 34 +6,8 46 1544,2 16 30 —5,6 17 3513,1 7 10 +22,4 71 1730,3 26 45 —0,9 60 1688,8 21 39 + 1,3 33 1366,6 13 20 —0,04 45 680,9 15 30 +6,2 42 243,6 17 25 —1,4 45 902,4 19 26 +0,8 45 1978 18 27 —21 20 1135,1 11 9 +0,2 46 1777,6 16 30 + 1,03 21 2033,1 8 13 +0.9 45 2332,8 14 3Î —3,3 48 3009,4 20 28 45 2454,8 19 26 8 2158,7 3 5 esetből 10-szcr növekedett a dűlő területe, 6 esetben viszont csökkent. A növekedés tényének egyik oka a falu parasztgazdaságainak növekvő területében keresendő. A legnagyobb mértékben a Cscresznyeág területén növekedett a paraszti gazdálkodás mértéke, +22%-kal. A legjelentősebb mértékben viszont a Somági réten csökkent, -21%-kai. Az egyes területek növekedése az egyik előfeltétele volt az átlagos gazdaságnagyságok növekedésének. A kép azonban nem egységes. A vizsgált időszakban a Beltelek pl. közel 5%-kal növekedett meg, az ottani átlagos birtoknagyság pedig csak 2°/n-kaL Ez az ütembeli eltérés abból adódott, hogy növekedett az ezen a területen földet birtokló gazdák száma is. Ennek az ellenkezőiét figyelhetjük meg pl. Hajdútemető esetében. Ott a dűlő területe 5,6%-kal csökkent, a birtokosok száma is fogyott, és ezeknek a változásoknak az eredőjeként, az átlagos birtoknagyság 27,6 0 ()-kaí növekedett. Ilyen szempontok alapján összegezve a kepét, a következőket láthatjuk: 18 6 4. 1890. magánbír- átlagos átlagosnál A dűlő területe magánbír- átlagos tokos/fő ter. /П több kevesebb 1864—1890/% tokos/fő ter./D
