Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)
Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében III.
KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Ш. CSERDI András A földbirtokviszonyban történt változások Dolgozatunk témájául Komló falu földbirtokviszonyainak, birtokosösszetételének, nemzetiségi változásainak vizsgálatát tűztük kî a címben jelölt időhatárok között. A téma kifejtését már megkezdtük és bemutattuk a falu lakóinak, határrészeinek a változását 1 , továbbá a földbirtokviszonyok alakulásának bizonyos vonatkozásait 2 . Mivel a 19. század második fele a polgári földbirtokviszonyok kialakulásának folyamatában jelentős időszak, és a téma kifejtése a fentieken túl még kínál lehetőségeket, tanulmányozzuk tovább az említett időszakban még egy kimondottan csak mezőgazdaságra utalt, közepes minőségű földdel ellátott falu sorsát. Millyen további változások jellemezték a települést? A birtokkategóriákra jutó földterület vizsgálata Az egyes birtokkategóriák megoszlását már láttuk. Fenntartva a kategóriákra osztás kccábban felvetett problémáit 3 továbbra is, most vizsgáljuk meg azt, hogy az egyes kategóriákra mekkora földterület jutott! Birtok1 8 6 4. 1 8 9 0. nagyság/ kh D % D % 0- 2 38 534 3,14 41 107 3,28 2- 5 40 387 3,28 34 688 2,76 5-15 310 060 25,19 306 421 24,43 15-30 791 188 64,28 613 496 48,90 30-50 50 725 4,12 258 798 20,63 összesen : 1 230 894 100 1254 510 100 Az 1890. évi adatok között nem szerepel a 4 nem komlói gazda, akiknek csak 4936 • szőlőjük volt területükön. Az első, általános megállapítás a közölt adatok kapcsán az lehet, hogy az egyes birtoktípusok terü1. Cserdi András: Komló falu birtokosainak és határrészeinek változása a 19. század második felében. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. XXVIII. 1983. 2. Cserdi András : Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében. II. A földbirtokviszonyok változása. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. XXIX. 1984. 3. Cserdi András: A 2. sz. jegyzetben közölt rész megfelelő szakasza. léte a vizsgált időszak alatt változott. A változások szemléletesebb érzékelése érdekében a további részletezés előtt a következő adatokat is nézzük meg! típus/kh Birtok1864-1890. különbözet С átlagos birtoknagyság-'G 1864 1890 0- 2 +2 573 1 133 1002 2- 5 —5 699 4 487 4 955 5-15 —3 639 18 238 15 321 15-30 — 177 692 29 303 30 674 30-50 +208 073 50 725 51 759 Az egyes birtokkategóriákra jutó földterületek változásának irányáról megállapítható, hogy az mindöszsze csak két birtoktípusnál növekedett. Növekedett a 0-2 kat. holdas gazdasagok száma, és növekedett a rájuk jutó földterület nagysága is. Míg azonban a zsellérgazdaságok száma 20,5° n-kal növekedett, a földterületük mindössze csak 6,68%-kal. A gazdaságok számának gyarapodása tehát meghaladta az idetartozó földterületek növekedését, és ennek a következményeként csökkent a birtoktípus átlagos birtoknagysága. A 2-5 holdas gazdaságok száma az 1864. évinek 1890-re 77,7%-ra csökkent. Fogyott ezzel egyidejűleg a törpegazdaságok földterülete is. Mivel a földterület csak 85,8%-ra fogyott, ez a lassúbb ütem azt eredményezte, hogy ebben a kategóriában növekedett az átlagos birtoknagyság. Ez a tény az előző gazdaságtípustól eltérően a kategórián belüli viszonylagos megerősödés jeleként értékelhető. Az 5-15 holdas kisparaszti gazdaságok területe enyhén, 1,17%-kal, 98,83%-ra csökkent, a gazdaságok száma viszont 17-ről 20-ra, azaz 100%-ról 117,64%-ra növekedett ebben a kategóriában. Ennek az ütembeli eltérésnek lett a következménye, hogy a kisparaszti gazdaságok területének nagysága csökkenő volt, a fogyatkozó átlagterületek között is a legnagyobb mértékben ezek a területek fogyatkoztak, vagyis az idetartozó gazdaságok meggyengültek a vizsgált időszak alatt. A 15-30 holdas gazdaságoknál a gazdaságok száma fogyatkozott gyorsabban, a hozzájuk tartozó földterület pedig lassabban. Míg 1890-ben a gazdaságok száma a korábbinak 74,08%-a volt, a földterület az A Janui Pannonius Múzeum Evkönyve 32 (1M7): 13-49. Pécs, Hungária, 1988.
