Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Néprajztudomány - Mándoki László: Ha eljön, nem jön el ... Adatok egy rejtvénycsalád eredetéhez és elterjedéséhez

„HA ELJÖN, NEM JÖN EL ..." 133 könnten sie dies ruhig tun, aber er verlange, daß sie sich genau an die Worte des Kaisers hielten und nicht etwa auch zugleich die „kleine Seite" verrichteten. Da sie das eine ohne das andere nicht tun konnten, mußten sie unverrichteter Sache wegziehen. Hanika-Otto a szöveghez kapcsolódó jegyzeteiben (1930:155) a következő műveket említi: Renk, Wossidlo, Huß, Rochholz - tehát olyan szerzőket, akiket Taylor jegyzeteiben már láttunk fentebb. Érdekes, hogy sem Taylor, sem Hanika-Otto nem figyelt fel Wossidlo azon adatára, amely szintén mesébe ágyazottan tartalmazza rejtvényünket: En oll buur seigt eens arften. König Fritz ritt vörbi. Wie lange hat der sohnee schon gewaukert auf diesem berg? Schon dreissig jähre. Warum arbeitst du so lange? Die sweiunddreissig wollen 's nicht anders leiden. Meinst du wohl, dass deine erbsen auflaufen? Je, kamen se, denn kamen se nich, un kamen se nich, den kamen se. Dat sali he nich ihrer verraden, ihrer he em hunnert mal sehn hett. Wossidlo 1897: 246 (Nr. 991/11 - Alter Häusler in Graal). A meckleburgi gyűjtemény összeállítója ezen szöveghez nem fűzött külön kommentárokat, s csak valamennyi hivatkozás ellenőrzésével lenne kideríthető, konkrétan mi vonatkozik reá az egész 991. csoportra (Die zweiunddreissig) készített jegyzet-öszszeállításból (Wossidlo 1897:328-329). Sajnos, nagyon megnehezíti a kutatást, hogy citált művek egy része alig-alig elérhető, ha egyáltalán ismerjük őket... A rejtvényünket tárgyaló 992. rejtvénycsoporthoz (Kamen se, denn kamen se nich), amely tulajdon képpen négy szöveget tartalmaz, Wossidlo így sommázta a párhuzamokat (1897:329) Ndd. 14, ndl.fries. 3, hd. lOmal, franz: Rolland S. 37. Nr. 69. Ez azt jelenti, hogy a könyvében felsorolt irodalomból

9 hány egymástói független (tehát nem másodközlésű, hanem eredeti, első feljegyzést jelentő) alnémet, holland-friz, közép- és felnémet adat ismeretes

10 . . . Lássuk azonban magukat a szövegeket! 9 Verzeichnis der für die Anmerkungen benutzten volkskundlichcn Litteratur. (Wossidlo 1897: 259-271; közel 200 tétel !) *° A pontosság kedvéért idézzük W

oss

'dlónak a jegyzetekhez fűzött (csillag alatti) megjegyzését is (1897: 272) Die Angabe: ndd. (5mal u. s. w.) bedeutet: bisher (in der oben verzzeichneten Literatur) aus dem übrigen Niederdeutschland (an fünf verschiedenen, von einander unabhängigen Stellen) bekannt geworden, gibt also auch für Stücke, die in der Schiftsprache gehalten sind; ebenso md. = aus Mitteldeutschland bekannt, oberd. = aus Oberdeutschland; hd. = aus Mittel- und Oberdeutschland zusammengenommen. 992/1. König Fritz kümmt eens, bi 'n buurn vörbi, de seigt grad arften un de könig hüürt, dat de buur ümmer vor sik hen secht: Kamen se, denn kamen se nich; Kamen se nich, denn kamen se. Dor fröcht de könig em, wat dat bedüden süll un de buur lecht em dat ut, dor wiren so väl duben up de gegend, wenn de duben kernen un de arften upsammeln deden, denn kernen de arften nich; oe ver wenn de duben nich kamen deden, denn kernen de arften. Ezen több helyen („Mehrfach") feljegyzett szöveghez megjegyzést is fűzött a gyűjtemény összeállítója: In der Erklärung wurden mir statt der Erbsen auch Wicken und statt der Tauben Kraniche genant. 992/2. En buur seigt arten un sien nawer kümmt bi em. Dor kümmt grad 'ne hod' duben antofleegen. As de buur nu de arten fardig ackert hett, secht he: Nu warden se wol kamen. Dunn secht sien nawer: Kamen se, denn kamen se nich, oewer kamen se nich, denn kamen se; bäter is 't, se kamen nich, as dat se kamen. Ehhez a Poel helységben feljegyzett szöveghez is van megjegyzése a gyűjtőnek: Eine alte Erbpächterfrau in Rethwisch sagte mir auf meine Frage, ob sie das Rätselmärchen kenne: ne, 'ne geschieht weet ik dor nich oewer, oewer dat seggen wi jo immer bi't arftenseigen ; kamen se, denn kamen se nich, un kamen se nich, denn kamen se. 992/3. En scheper hett eens 'n schaap verhöddt. As de herr em fraagt, ob he wol hoffen ded', dat sik dat wedder raufünn, secht he: Kümmt he, denn kümmt he nich; kümmt he nich, denn kümmt he. Dor hett he den wulf mit meent. E szöveg feljegyzésének helye: Redefin, s mindhárom e csoportba tartozó adatot Wossidlo művének (1897) 247. lapján lelhetjük meg. Ezen utolsó, farkasról és bárányról beszélő szöveg azért különösen érdekes, mert az első magyar feljegyzés Göcsejből szintén hasonló korú, 1895 táján gyűjtötték, bár csak később került közlésre: A gazda asz mongya a birkásnok: vigyázz! miét ha meggyün, akko nëm gyün mëg, ha pejig nem gyün mëg, akko úgyis meggyün. (Ennek a za mëgfejtiési, hogy ha a farkas meggyün, akko a birka nëm gyün haza, miét mëgëtte a farkas, ha pejig a farkas nëm gyün mëg, akko a birka kerü haza.) Gönczi 1948: 122 (271. szöveg).