Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Hágen József: Pécsi „koldusjegyek” az 1930-as évekből

PÉCSI „KOLDUSJEGYEK" AZ 1930-AS EVEKBŐL HÁGEN József Pécs szerb megszállása 1921. augusztus 21-én véget ért. Az SHS királyság csapatainak kivonulása után a nagy építkezések, új lakótelepek, úthálózat bővítése, új bányák feltárása felszívták a munkanélküliséget, sőt több volt a munkaalkalom, mint a munkáskéz. Ekkor Pécsett nemcsak gazdasági és kulturális fellendülés, hanem a népszaporulat megnövekedése is megfigyelhető. Az 1928-as évig tehát csupán az elöregedettekre, vagy az ínség egyéb forrásaiból származó nyomor enyhítésére kellett gondolni, amit a karitatív egyesületek, egyházak könnyen meg tudtak oldani.

1 Az 1929. októberi New York-i tőzsdei összeomlás nyomán gyors ütemben bontakozott ki a világgazdasági válság, aminek következtében a termelés nagy hányada eladhatatlanná vált, az árak zuhanni kezdtek, az ipari termelés visszaesett, a munkanélküliség tömeges méreteket öltött.

2 A gazdasági válság és a munkanélküliség különösen súlyosan érintette a gazdaságilag kevésbé fejlett Magyarországot. Az ipari válság összefonódott az agrárválsággal, és az 1931-ben kirobbant pénzügyi és hitelválsággal. E kölcsönhatások megnehezítették a válságból való kilábalást, elmélyítették a válságot.5 Az ínségenyhítő akció kezdeteként, 1928. telén a város napközi melegedőt létesített, ahol a munkanélküliek között naponta kétszer meleg teát és kenyeret osztottak. 1929. novemberében a lakosság már hangosan követelte a kolduskérdés rendezését és a folyamatosan növekvő munkanélküliségből származó ínség enyhítéssel való foglalkozás szükségességét. A város vezetősége 1929 decemberében összeíratta a munka nélkül maradt családokat, melyeket segélyekkel támogatott. 1930. januárjában rendszeresítette az első gyermekétkeztetési akciót, mely keretében először 700, majd 800 gyermek kapott ingyenes ebédet. Az étkezési akcióban 14 fillér az ebéd ára és 6 fillér a tej-tízórai ára. A jelentkezés a kerületi irodák, illetve az iskolák, óvodák, napközi otthonok útján történt/

1 1930. májusában a szegényügy végleges megoldása is megtörténik. A koldulást a város vezetősége meg1 Gyakorlati Szociálpolitika. Pécs sz. kir. város szociálpolitikai beszámolója. Dr. Esztcrgár Lajos Pécs sz. kir. város tanácsnoka (1933). Kultúra Könyvnyomdai Műintczct nyomása, Pécs. 27. p. 2 Magvarország története 1918-1945. Akadémiai Kiadó. Bp. 1976. 597-611. p. tiltotta. A város lakossága a koldulás megszüntetéséhez önkéntes megajánlásokkal járult hozzá. Az első időkben havi 5000 P. gyűlt össze, azonban a későbbi hónapokban a felajánlott összegek visszaestek, így az 1930-31-es években a főispán külön ínségenyhítő bizottságot alakított. A segélyek folyósítása eleinte szubjektív megítélés alapján történt, minek következtében elszaporodtak a visszaélések. A visszaélések elkerülésére elhatározták, hogy segélyt a jövőben csak munkaellenszolgáltatás fejében nyújt a város. A munkaelosztásnál igyekeztek figyelembe venni a jelentkezők és a segélyre szorulók szakma szerinti foglalkoztatását. Tervbe vették, hogy minden munkás csak annyi ideig foglalkoztatható, míg saját, és családja szükségleteit (minimális élelmiszer, tüzelő, lakbér) nem teremti elő. A közönség szélesebb körű bevonása és jótékonyságának egységesítése, továbbá a parazitizmus és a munkanélküliek részéről a molesztálás megakadályozása érdekében a város vezetősége 20, 15, 10, 4 filléres jegyeket hozott forgalomba, melyeknek a célja az volt, hogy a beváltásnál megfigyelés alá kerüljenek a kéregetők.

5 Az 1932-es évben a munkanélküli kéregetők részére munkajegyet rendszeresítettek, melyeket a város közönsége vásárolt meg, és a város hatósága az esetben váltja be az értékét, ha a bemutató megfelelő munkát végzett.

6 1933. áprilisától az ínségesek részére igazolványt állítottak ki. A jelentkezők nagy száma miatt a jelentkező - a rendkívüli eseteket kivéve - csak egyszer kapott munkát, meghatározott időtartamra. A beosztás munkalappal történt, amelyen a dolgoztató hivatal, üzem igazolta a teljesítményt, és ennek alapján a kerületi iroda kifizeti a munkabért. A munkás az akkordban végzett munkabért készpénzben, a háziiparban foglalkoztatott napszámosok, ha nem akkordban dolgoznak, felét készpénzben, felét értékutalványokban kapják. Utóbbiakért tetszés szerint 1 Az általános szociálpolitikai tevékenység (szociális gondoskodás) története és elvi kérdései (jegyzet). Irta: Csizmadia Andor dr. egyetemi tanár. Bp., 1961. 41. p. * Tájékoztató Pécs szabad királyi város szociális munkájáról, szociális intézményeiről. Nendtvich Andor dr. polgármester. Pécs. 1934. 8. p. ' Gyakorlati Szociálpolitika . . . 32. p. (i Uo. 33. p. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 32 (1987): 101-107. Pécs, Hungária, 1988.