Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Hágen József: Pécsi „koldusjegyek” az 1930-as évekből

102 HÁGEN JÓZSEF élelmet, tűzifát, szenet vagy ruhaneműt vásárolhatnak azon kiskereskedőknél, akik az ínségeseket hajlandók kedvezményes áron kiszolgálni." 1933. október 31-én a város főszámvevője levelet intézett a polgármesterhez: „Méltóságod szóbeli felhatalmazása alapján a népjóléti ü.o. által megrendelt és a Kultúra Könyvnyomda által leszállított, alább felsorolt címleteit, valamint darabszámát, mely szerint november hóban a Kultúra Nyomdában készült: drb szín érték sorszámozás összérték 3 000 fehér 5 fill 1-3 OOU-ig 150,V 3 000 fehér 10 fill 1-3 000-ig 300,P 3 000 fehér 20 fill 1-3 000-ig 600,P 3 000 fehér 1 P-s 1-3 000-ig 3 000,P 3 000 fehér 5 P-s 1-3 000-ig 15 000,19 050,P P 10 000 zöld 5 fill 1-10 000-ig 500,P 10 000 narancs 10 fill 1-10 000-ig 1 000,P 10 000 frisz 20 fill 1-10 000-ig 2 000,P 10 000 sárga 1 P-s 1-10 000-ig 10 000,P 10 000 szürke 5 P-s 1-10 000-ig 50 000,63 500,P P 65 000 drb összesen 82 550,P értékutalványok a népjóléti ü.o-tól rövid úton nyert értesülésünk szerint az ínségmunkabéreknek és az ínségmunkabér-előlegeknek felerészbeni kifizetésére fognak szolgálni. Ennélfogva tehát tisztelettel javasoljuk, méltóztassék a fenti értékjegymennyiséget a városi főpénztár kezelésébe utalni oly utasítással, hogy abból a szükséges mennyiséget, mégis naponta legfeljebb 3 000 P. értékűt Dr. Günther Miklós tb. fogalmazó, akadályoztatása esetén özv. Dr. Deák Péterné, számvevőileg számfejtett, szabályszerű elismervény ellenében adjon ki. A színes értékutalványok a szükségmunkabérek, a fehér színű értékutalványok pedig a szükségmunkabér-előleg kifizetésére fognak szolgálni, miért is szükséges annak elkülönítetten kezelése. A számvevőség a fenti jegykészletet, úgy sorszámozás mint mennyiség tekintetében ellenőrizte, egyenként hivatali körbélyegzőjével látta el, erről nyilvántartást és számfejtési jegyzéket fektetett fel."

8 A város hatósága 1933. február 1-én 7 kerületi irodát létesített, melyekben a munkanélküliekkel és szegényüggyel kapcsolatos összes tennivalót a már korábban szervezett tanfolyamok végzett hallgatói, a szociális szervezőtestület látta el.

{) 1934. február hó 12-én a számvevőség megküldi a polgármesternek az 1933. év szegényügyi jelentését, melyben részletezi az időközben elkészült értékjegyek Értékjegy 5 fillér 10 000 drb Értékjegy 10 fillér 10 000 drb Értékjegy 20 fillér 10 000 drb Értékjegy 1 Pengő 10 000 drb Szén jegy 38 fillér 10 000 drb Tűzifajegy 25 fillér 10 000 drb Gyermektejjegy 6 fillér 10 000 drb Gyermekebéd j egy 10 fillér 10 000 drb December hóban ugyancsak a Kultúra Nyomdában készült: Értékjegy 1 fillér 20 000 drb Értékjegy 2 fillér 20 000 drb A jegyforgalomból 1933-ban a bevétel 4 725,26 P.

,(l 1934-ben a bajai polgármester levélben kereste meg a pécsi városvezetést, miután a kolduskérdést értékjegyek kibocsátásával a bevált pécsi gyakorlatnak megfelelően kívánták megoldani. A polgármester nevében dr. Esztergár Lajos válaszolt 1934. október 24-én. Levelében kitért a jegyek forgalmazására, miszerint: „A város jegyeket bocsájtott ki abból a célból, hogy a közönség kéregető átutazóknak és más alkalmi koldusoknak ne pénzt, hanem megfelelő értékű jegyet adjon. Ezeket a részint készpénzre, részint természetbeni segélyre (népkonyhai ebédre, tűzifára, szénre) szóló értékutalványokat egyébként a város ínségenyhítő kerületi irodák és szívességből az összes dohánytőzsde árusítják. A készpénzre szóló koldusjegyeket minden levonás nélkül az ínségenyhítő kerületi irodák váltják be, ezáltal tudomást szereznek a kéregetésről és annak anyagi eredményéről. Kivizsgálják az esetet és megállapítják, hogy a kéregető tényleg rászorul-e a támogatásra. A jegyek elkészítéséhez szükséges klisék darabja 5 P-be, a nyomatási költség papírral és számozással együtt 1.000 drb-ként 3 P-be kerül. Egyébként sem a kolduskérdés szabályozásáról, sem a jegyekről semmiféle szabályzatunk, vagy szabályrendeletünk nincs."" A polgármester 2032 1937. A. számú rendelete alapján az ad. 32.196 1933. sz. határozattal rendszeresített gyakorlatát, mely szerint az ínségesek munkabérét, valamint részükre folyósított előlegek kifizetését az ínségenyhítési kerületi irodák végezték, 1937. január 20-val beszünteti. 1937. január 21-től a folyósításra kerülő előlegek, munkabérek, illetmények kifizetésére mozgópénztár létesítését rendeli el. ' Vargha Dezső: Pécs város vezetőségének törekvései a 30-as években a város szociálpolitikai viszonyainak megoldására. Baranyai Művelődés, 1983 2. 71-78. p. 8 Pécsi Állami Levéltár. Polgármesteri iratok, 035640 sz. 121 1933. alapszám (4243/1933. I. szám). 9 Gyakorlati Szociálpolitika . . . 34. p. 10 Pécsi Állami Levéltár 1940. 27. Szegényügy.