Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Néprajztudomány - Zentai János: A születés, a házasság és a halál népszokásai Rádfalván

A SZÜLETÉS, A HÁZASSÁG ÉS A HALÁL NÉPSZOKÁSAI 337 III. A HALÁL A halál előtt A halálnak számos előjele van. A kutya, úgy tartják, csalhatatlanul megérzi a halál közeledtét Ha nagyon „kajkaónak" a kutyák (tutulnak), valaki meghal. Persze, aki egy kicsit ismeri a kutyát, tutulásáról meg tudja állapítani, hová várható a halál. Megfigyeli, melyik irányba tartja a fejét, amerre „bauggat" (tutul), abba az irányba várható. Jaj, ha az ajtó felé fordítja fejét, erre már a saját házban készülhet valaki az örök útra. Ha a ház közepén, vagy az asztal alatt hentereg a macska, meghal valaki. De megjelenti a halálmadár is (kuvik), amelyik házon, vagy udvarnak fáján kuvikol, ott már koporsóról kell gondoskodni. Lehullik egy csillag? — Halott lesz. Megjelenti az álom is. Fehér marhát lát álmában, fehéret mos: halált jelent. Ha valakinek álmában kiesik a foga: meghal valaki. Ha elölről hull ki, közeli (rokon) hal meg, ha nem fájt a kiesés, idegen. Halált jelentő álmok még: szántás, sárga gabona, sárga fonál, méz. De vigyázni kell! Nagy könnyelműség, ha két lámpa ég az asztalon, mert meghal valaki. Haldoklás Ha a halál nem jött váratlanul, általában nyugodtan fogadják. Aki nehezen hal meg, hozzátartozója megfogja a kezét, így könnyebb a halála. A haldokló érezvén a vég közeledtét, „hagyatkozni" szokott. Általában temetése felől: mit hogyan szeretne, mit tegyenek mellé a koporsóba. Családfő esetleg a vagyona felől is most rendelkezik. Végrendelet esetében a községi bíró, esküdt adja meg a hivatalos nyomatékot. Amikor a földiekkel végzett, a testiekről intézkedett, lelke az örökkévalóság felé vette tekintetét. Úrvacsora nélkül alig indult haldokló a nagy útra. A haldoklót zavarni nem szabad, hogy nyugodtan halhasson meg. Idősebb asszony könyvből mondja halkan a haldoklók imáját, a többi csendben utána. Sokszor a hitvestárs, vagy megtört szívű anya nem tud uralkodni mély fájdalmán, keserves zokogással, hangos jajszóval siratja, szólítgatja az örökre eltávozó egyetlenét. Pedig ez nagy hiba. Nem szabad siratni a haldoklót, mert nehezen tud meghalni. „Lá a ... zángyi is nagyon siratta a bácsámat, mikor azt tutta meghótt, mire az magáhon tért. Monta is a zángyinak, minek szólétottá, én nagyon jaó helön vaótam. Azután még nagyon soká kínlaódott, mire meghótt igazán." Vagy: „Nénikém nagyon rítt, a, amikor csak ehal a kislánya, annyira, hogy az fönérzött. Azután még két napig szenvedőit, alig tudott meghaóni." Halál A meghaltnak lefogják szemét. Pénzt szoktak rátenni, hogy ki ne nyíljon. Ha felnyílik a halott szeme, utána rövidesen meghal valaki. Az ilyen pénzdarabot azután esetleg beletették a koporsóba. Állát keszkenyőwel, vagy szalaggal kötik fel. E műveleteket, úgy mint utána a halott öltöztetését is, a halottkészétő szokta elvégezni, de ha még sincs kéznél, családtag is elvégezheti. Az állakötőt koporsóbatételkor eltemetik a halottal. Még régebben nem is oldották le róla. Ha fiatal menyecske hal meg, férje esetleg észrevétlenül magához veszi az állkötőt, azért, hogy könnyebben kapjon újból feleséget. Fordított nemben is előfordult ilyen eset. Az özvegy az állkötővel megfogja párjául a kiszemeltet, ha egyszer észrevétlenül hozzáértette, az nem tud ellent mondani. A halottat az ágyon, hidegágyon „kinyújtóztatják". Valamikor valószínűleg asztalra fektették, mert ebben az időben még előfordul ritkán ez a kifejezés: „Hidegasztalon fekszik". Gyereket dagasztólábon (kenyérdagasztáskor a sütőteknőt tartó bak) vagy széken nyújtóztatták. A halott kezeit szorosan a test mellé helyezik, lábait fehér fűzével összekötözik, de ezt temetés előtt kioldják. Amikor még nem húztak harisnyát a halott lábára, azidőben a nagyujjainál fogva kötötték össze. A tükröt és képeket abrosszal befödik. Ha férfi hal meg, istállóban az állatok kötelét megoldják, ha asszony, akkor a kerti magokat kell megrázni. Másképpen nem lesz szaporulat, 7 évig nem kel ki a mag. Először a halottkémhez mentek, amiután ez megtekintette a halottat, mennek a paphoz, meghúzatják a hírharangot. Ha kisgyermek hal meg, a kisharanggal, ha iskolás, a középsővel, ha felnőtt a nagyharanggal harangoznak (három harangjuk volt). Férfinak háromszor, nőnek kétszer „szaggattak" (a harangszó rövid pihenőre való megszakítása). Amíg a temetés meg nem történik, bizonyos időközökben harangoznak a halottra. Ez különböző, ki hogyan fizeti meg. A reggeli könyörgésXöl (kb. 7, fél 8 órakor) este imádságig (évszaktól különbözően, amikor esteledik) minden két vagy három órában, de van, aki óránként, vagy még sűrűbben is harangoztat. A harangozó a temetésig (ugyanis addig tart a harangoztatás) a halottas háznál kosztol, reggelizik, majd egész nap a toronyban van, visznek neki oda bort, de még az ebédet is. Este ismét a halottas háznál vacsorázik. A harangozásért járó fizetés az egyházé, de a harangozó is részesül belőle. A faluba mindig akadt egy-két szegényebb asszony, halottkészítő, aki a halottat öltöztetni, felkészíteni szokta. Díjazása egy bikla vagy egyéb ruhadarab a halott hátramaradt ruháiból, vagy egy lepedő. A halottat először megfürösztik, utána a földreterített lepedőre fektetve azon öltöztették fel. 30—40 év óta már inkább csak mosdatják, de még ma is előfordul a fürösztés is. Ha a halott fürdetéséhez melegítették a vizet (hidegben), a fazekat nem volt szabad befödni, mert kár esik a jószágban. A fürösztővizet olyan helyre kellett önteni, ahol ember, állat nem igen jár. Haját megfésülik, a férfit szükség esetén megborotválják. 10 V. ö.: ZENTAI János, Halálozás körüli népszokások és hiedelmek Rádfalván. EA 9592. 1955. 1-21.