Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Természettudományok - Józan Zsolt: Dél-Dunántúl kaparódarázs faunájának alapvetése (Hymenoptera, Sphecoidea)

64 JÓZAN ZSOLT Jellegzetesebb képet kapunk, ha a vizsgált terü­letek faunáját a közös és a nem közös fajok szem­pontjából vizsgáljuk (4. és 5. táblázat). A Dél-Du­nántúl faunája a közös fajoknál a holarktikus, pa­learktikus és az európai elemek esetében a Bakony­hoz, míg a mediterrán taxonoknál a Kiskunsági NP-hoz áll közelebb. Ez utóbbi jellegzetességet el­sősorban a Sphecinae alcsalád közös fajai eredmé­nyezik. A közép-európai és a nyugat-palearktikus fajoknál számottévő eltérés nincs. A nem közös fa­jok csoportjában a Dél-Dunántúl faunája a Bakony­hoz viszonyítva szegényebb a mediterrán és kisebb mértékben a palearktikus, gazdagabb a közép-euró­pai fajok arányában. Ha a Dél-Dunántúl és a Kis­kunsági NP nem közös fajait vizsgáljuk, megálla­píthatjuk, hogy a mediterrán fajoknál még na­gyobb, közel 20%-os eltérés van. A Kiskunsági NP faunája éppen a déli elterjedésű fajoknál különbö­zik legjobban a vizsgált területünktől. Ez az eltérés hazánk más tájai esetében is megmutatkozik. A már 2. ábra. Faunahasonlóság Dél-Dunántúl (1) és a Kis­kunság (2), illetve a Dél-Dunántúl és a Dunántúli-kö­zéphegység (3) Sphecoidea faunája között: A: Sphe­cinae alcsalád, B: Petnphredoninae alcsalád. Abbildung 2. Faunaidentität zwischen dem Süd-Trans­danubien (1) und dem Kiskunság (2), bezüglich zwi­schen dem Süd-Transdanubien und dem Transdanu­biens-Mittelgebirge (3) aufgrund der Sphecoidea-Fau­na: A: Unter tarn. Sphecinae, B: Unter f am. Pemphre­doninae. említett Sphecinae fajok mellett a Bembix, Stizus és Stizoides valamint Astata s. 1. fajok eredményezik a két terület ilyen értelmű eltérését. A holarktikus, nyugat-palearktikus, de különösképpen az európai taxonokban a Dél-Dunántúl faunája gazdagabb. A palearktikus fajoknál lényeges eltérés nincs. Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy mind­három terület faunájának van sajátos arculata. A Dél-Dunántúl Sphecoidea faunája a fajok elterjedé­si jellege szempontjából átmenetet képez a Kiskun­sági NP és a Bakony között. A déli eredetű fauna­elemek tekintetében inkább az előbbihez, míg a szélesebb elterjedésű fajok szempontjából inkább az utóbbihoz hasonlít. A Dél-Dunántúl egyes faunakistájait külön vizs­gálva kitűnik, hogy a három dombvidéki terület ­Zselic, Külső-Somogy, Belső-Somogy - faunája lé­nyegesen eltér a Mecsek déli, szubmediterrán me­zoklímájú részének faunájától. A dombvidékeken a szélesebb elterjedésű fajok (palearktikus, holarkti­3. ábra. Faunahasonlóság a Dél-Dunántúl (1) és a Kis­kunság (2), illetve a Dél-Dunántúl és a Dunántúli-kö­zéphegység (3) Sphecoidea faunája között: A: Lar­rinae alcsalád, B: Crossocerus nem. Abbildung 3. Faunaidentität zwischen dem Süd-Trans­danubien (1) und dem Kiskunság (2), bezüglich zwis­chen dem Süd-Transdanubien und dem Transdanu­biens-Mittelgebirge (3) aufgrund der Sphecoidea­Fauna: A: Unterfam. Larrinae, B: Gatt. Crossocerus

Next

/
Thumbnails
Contents