Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Természettudományok - Józan Zsolt: Dél-Dunántúl kaparódarázs faunájának alapvetése (Hymenoptera, Sphecoidea)

64 JÓZAN ZSOLT Jellegzetesebb képet kapunk, ha a vizsgált területek faunáját a közös és a nem közös fajok szempontjából vizsgáljuk (4. és 5. táblázat). A Dél-Dunántúl faunája a közös fajoknál a holarktikus, palearktikus és az európai elemek esetében a Bakonyhoz, míg a mediterrán taxonoknál a Kiskunsági NP-hoz áll közelebb. Ez utóbbi jellegzetességet elsősorban a Sphecinae alcsalád közös fajai eredményezik. A közép-európai és a nyugat-palearktikus fajoknál számottévő eltérés nincs. A nem közös fajok csoportjában a Dél-Dunántúl faunája a Bakonyhoz viszonyítva szegényebb a mediterrán és kisebb mértékben a palearktikus, gazdagabb a közép-európai fajok arányában. Ha a Dél-Dunántúl és a Kiskunsági NP nem közös fajait vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a mediterrán fajoknál még nagyobb, közel 20%-os eltérés van. A Kiskunsági NP faunája éppen a déli elterjedésű fajoknál különbözik legjobban a vizsgált területünktől. Ez az eltérés hazánk más tájai esetében is megmutatkozik. A már 2. ábra. Faunahasonlóság Dél-Dunántúl (1) és a Kiskunság (2), illetve a Dél-Dunántúl és a Dunántúli-középhegység (3) Sphecoidea faunája között: A: Sphecinae alcsalád, B: Petnphredoninae alcsalád. Abbildung 2. Faunaidentität zwischen dem Süd-Transdanubien (1) und dem Kiskunság (2), bezüglich zwischen dem Süd-Transdanubien und dem Transdanubiens-Mittelgebirge (3) aufgrund der Sphecoidea-Fauna: A: Unter tarn. Sphecinae, B: Unter f am. Pemphredoninae. említett Sphecinae fajok mellett a Bembix, Stizus és Stizoides valamint Astata s. 1. fajok eredményezik a két terület ilyen értelmű eltérését. A holarktikus, nyugat-palearktikus, de különösképpen az európai taxonokban a Dél-Dunántúl faunája gazdagabb. A palearktikus fajoknál lényeges eltérés nincs. Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy mindhárom terület faunájának van sajátos arculata. A Dél-Dunántúl Sphecoidea faunája a fajok elterjedési jellege szempontjából átmenetet képez a Kiskunsági NP és a Bakony között. A déli eredetű faunaelemek tekintetében inkább az előbbihez, míg a szélesebb elterjedésű fajok szempontjából inkább az utóbbihoz hasonlít. A Dél-Dunántúl egyes faunakistájait külön vizsgálva kitűnik, hogy a három dombvidéki terület Zselic, Külső-Somogy, Belső-Somogy - faunája lényegesen eltér a Mecsek déli, szubmediterrán mezoklímájú részének faunájától. A dombvidékeken a szélesebb elterjedésű fajok (palearktikus, holarkti3. ábra. Faunahasonlóság a Dél-Dunántúl (1) és a Kiskunság (2), illetve a Dél-Dunántúl és a Dunántúli-középhegység (3) Sphecoidea faunája között: A: Larrinae alcsalád, B: Crossocerus nem. Abbildung 3. Faunaidentität zwischen dem Süd-Transdanubien (1) und dem Kiskunság (2), bezüglich zwischen dem Süd-Transdanubien und dem Transdanubiens-Mittelgebirge (3) aufgrund der SphecoideaFauna: A: Unterfam. Larrinae, B: Gatt. Crossocerus