Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Természettudományok - Rácz István–Varga Zoltán: Adatok a Mecsek és a Villány-hegység Orthoptera faunájának ismeretéhez

A MECSEK ÉS A VILLÁNYI-HEGYSÉG ORTHOPTERAIRÓL 31 18. Tetrix bipunctata L. - Euroszibiriai. Xero- es thermofil. Silv., terr. Fam. Catantopidae 19. Pezotettix giotnae Ross. - Mediterrán. Sztenök, xero- és thermofil. Gram, arbus. Gyakori. 20. Pseudopodisma îieberi (Scud.) - Közép- és dél­kelet-európai. Prat., gram. Ritka. 21. Odontopodisma decipiens Rme. - Kelet- és dél­európai. Arbus. Gyakori. 22. Calliptamus italicus L. - Palearktikus. Hipe­reuriök, xerofil. Terr. Közönséges. Fam. Acrididae 23. Oedipoda coerulescens L. - Palearktikus. Euriök, xerofil. Terr. Közönséges. 24. Acrotylus insubricus (Scop.) - Mediterrán-szub­mediterrán. Xero-, thermo- és geofil. Aren., sax. Áttelel (Nagy, 1959.). Helyenként gyakori. 25. Actida hungarica Herbst - Közép- és délkelet­európai. Xero- és thermofil. Desr., gram. Gya­kori. 26. Aiolopus strepens Latr. - Mediterrán. Xero-, thermo-, mezofil. Elterjedésének északi határa hazánkban valószínűleg a Mecsek (Nagy, 1958.). Ritka. 27. Chrysochraon dispar Germ. - Euroszibiriai. Euriök, higrofil. Rip., gram. Gyakori. 28. Euthystira brachyptera (Ocsk.) - Euroszibiriai. Mezofil. Gram., arbus. Gyakori, közönséges. 29. Stenobothrus lineatus (Panz.) - Euroszibiriai. Mezo-xerofil. Prat., gram. Közönséges. 30. Omocestus ventralis Zett. - Palearktikus. Euriök, xerofil. Gram., arbus. Közönséges. 31. Omocestus haemorrhoidalis (Charp.) - Euro­szibiriai. Euriök, xero-mezofil. Prat., gram. Kö­zönséges. 32. Glyptobothrus brunneus Thunbg. - Palearkti­kus. Hipereuriök, xerofil. Gram. Közönséges. 33. Glyptobothrus biguttulus L. - Palearktikus. Eu­riök, xerofil. Gram. Közönséges. 34. Glyptobothrus eisentrauti Rme. - Közép- és dél-európai. Gram. Ritka. 35. Glyptobothrus mollis (Charp.) - Euroszibiriai. Euriök, xerofil. Gramm. Közönséges. 36. Chorthippus dorsatus (Zett.) - Euroszibiriai. Euriök, mezo-higofil. Prat., gram. Közönséges. 37. Chorthippus longicornis (Latr.) - Euroszibiriai. Euriök, mezo-higrofil. Prat., gram. Gyakori. 38. Chorthippus montanus (Charp.) - Holarktikus. Sztenök, higrofil. Prat., gram. Ritka. 39. Euchorthippus declivus (Bris.) - Közép- és dél­európai, nyugat-ázsiai. Xero-mezofil, szteno­therm. Deser., gram. Gyakori. 40. Gomphocerippus ruíus L. - Euroszibiriai. Eu­riök, mezofil. Silv., arbus. Gyakori. Nem szerepel az általunk gyűjtött anyagban ­a gyűjtések viszonylag késői időpontja miatt - a Nagy (1974) által a területről kimutatott Isophya modesta Friv. A fajok leírásánál használt rövidítések: silv. = silvicol, prat = praticol, rip. = ripicol, arb. = ar­boricol, arbus. = arbusticola, gram. = graminicol, terr. = terricol, aren. = arenicol, sax. — saxicol. ökoíaunisztikai és állatföldrajzi megjegyzések A mecseki felvételek mindegyikében magas do­minanciával fordult elő a Gomphocerippus rusíus L., így feltűnő teljes hiánya a vizsgált szársomlyói területeken. Ugyancsak magas dominanciával, egy­egy lelőhely kivételével, voltak jelen a Pachytrachis gracilis (Br. v. W.) és az Euthystira brachyptera (Ocsk.) fajok is, valamint a Mecsek magasabb ré­szeire jellemző Pholidoptera optera (Fabr.). Ezek a fajok szintén hiányoznak a Szársomlyó faunájából. Viszonylag magas dominanciával voltak jelen - bár nem mindegyik felvételben - a Pholidoptera íallax (Fisch.), Pezotettix giornae Rossi, az Oedipoda coerulescens L., a Stenobothrus lineatus (Panz.), a Glyptobothrus brunneus Thunbg. valamint a Glyp­tobothrus biguttulus L. Az egyenesszárnyú fauna fontosabb színezőelemei a Phaneroptera nana Fieb., a Rhacocleis germanica (H. S.), a Saga pedo Pali., valamint a Nagy (1958, 1974) által is jelzett Aiolo­pus strepens (Latr.) és Isophya modesta Friv. fajok. A Szársomlyó nagy dominanciájú fajai a Pezotettix giornae Ross., az Acrida hungarica (Herbst.), a Glyptobothrus brunneus Thunbg., és a Glypto­bothrus biguttulus L. Viszonylag magas dominanciá­val jelentkeztek a Calliptamus italicus L. és az Oedipoda coerulescens L. fajok is. A Szársomlyó faunájának délies jellegét bizonyítja a Phaneropte­ra nana Fieb., az Isophya modesta Friv., az Acro­tylus insubricus (Scop.) és a Glyptobothrus eisen­trauti Rme. fajok előfordulása. Az egyes fajok elter­jedési típusainak vizsgálata azt mutatja, hogy az alapfaunát a holopalearktikus (18%) és az euroszi­biriai (26%) elemek adják. A déli fajok összesen mintegy 40%-kal képviseltetnek (2. ábra) anya­gunkban. A Mecsek és a Szársomlyó faunaelemei­nek összevetéséből (2. b. és с ábrák) kitűnik, hogy a Szársomlyó „déli" elemekben viszonylag gazda­gabb. A Bei-Bienko-íé\e (1939) felosztást alapul véve a Mecsek és a Villányi-hegység Orthoptera faunájá­nak tagjai négy életforma-típusba sorolhatók: tam­nobiont, chortobiont, „leselkedő", geobiont. Legna­gyobb arányban - 68,25% - a chortobiont fajok (pl. Leptophyesek, Tetrixek, Glyptobothrusok, Chor­thippusok) fordulnak elő, majd rendre a tamno­biont, geobiont és a „leselkedő" (pl. Saga pedo) fajok következnek (3. a. ábra). Érdekesebb a kép.

Next

/
Thumbnails
Contents