Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalis Mihály készítette első apostolszobrai

A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ ELSŐ APOSTOLSZOBRAI 285 15. Bartalits M.: Cründler-síremlék (187?). Egykor a pécs-budai külvárosi temetőben götte állt. Az ügy politikai színezetet is nyert, mert hisz a nemzet egyik ősi templomát akarták egy bécsi! építésszel átalakíttatni. A „Pécsi Figyelő" több cikkben is foglalkozott a tervezett átépítéssel és ezen belül az apostolszobrokkal is. Ezek között van egy, három részben, „Egy öreg plébános" jeligével megjelent, igen harcias írás. A szobrokról így beszél: „A remek műfaragványok, Bartalics helybeli szobrász által készítve, oly impozánsak és tetszetőseik a szemnek hogy ezen szobrok eltávolítása soha meg nem bocsátható bün volna, valódi barbár rombolás!"

183 Ez az „öreg plébános" azonos lehet Garay Alajos dunaszekcsői plébánossal, aki egy igen erőteljes hangú röpiratot is megjelentetett „A pécsi székesegyház érdekében" címmel.

184 írásaiban kikel a tervezett restauráció ellen. Idézi és támadja a fenti szakértők munkáit. Felsorakoztatja az apostolokra vonatkozó passzusaikat is és velük szemben több dicsérő kritikát hoz. Hiába. A közvéleményt figyelmen kívül hagyva - Dulánszky püspök egy felségfolyamodvány útján keresztülvitte akaratát, megkezdődött az átépítés, s így az apostolok sorsa megpecsételődött. A Henszlmannál és Czobornál jelentkező, nega183 n.n.: „A pécsi székesegyház átalakítása". Pécsi Figyelő, X./13. sz. (1882. IV. 1.), 3. „Egy öreg plébános" : „A pécsi székesegyház", az apostolokról: III. rész. Pécsi Figyelő, X./18. sz. (1882. V. 6.), 1-2. (2). 184 Garay Alajos: ,A pécsi székesegyház érdekében" (Szegzárd, 1882), 8—10. és 46. (Meg kell említeni, hogy az apostolszobrokkal és a régi székesegyházzal, valamint berendezésével szemben nem sokra becsüli az altemplomi lejárók faragványait.)