Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalis Mihály készítette első apostolszobrai

260 SONKOLY KAROLY ezért a szobrász 1846 július 8-án újat állított össze, 24 amelyet a káptalan másnap megtárgyalt 25 . Feltéte­leit a megbízó elfogadhatta, mert ezek figyelembe­vételével fogalmazták meg a székesegyház uradalma és Bartalits között az apostolszobrok elkészítésére 1846. október 15-én megkötött szerződést. Ennek eredeti pédánya elveszett, v. lappang, de szerencsé­re 1848-ban leírt, hitelesített másolata hozzáférhe­tő 26 . Ebből kiderül, hogy a művésznek három év alatt kell elkészítenie, sőt „saját költségére és ve­szedelmére a székes egyház tetejére felállítani" a szobrokat, s amennyiben ezt határidőn belül nem végezné el, úgy 200 arany „vinculom"-ot fizet. Neki kell gondoskodni a kő kibányászásáról és beszállítá­sáról is, a megrendelő csak igásmarhát biztosít eh­hez. A kész és helyükre állított szobrok darabjáért - amint ez a korábbi költségvetésekben is szerepel - az uradalom 600 ezüst forintot fizet, azaz össze­sen 7200 ez. ftot. A kifizetést a következő módon tervezték: az előleg 800 ez. ft., utána minden 2 db 24 A Kmlt. (Káptalani Magánlevéltár), fasc. 846./116. sz. iratot a KL-ban nem találtam, csak Boros (1982), 319., 96. j. alapján tudok róla. Tartalmának kivonatos ismertetését lásd a következő jegyzetnél hozott forrás­ban. 25 Kl, Prot., 1846. júl. 9.-i kápt. gyűlés, 115. tétel: „Az hogy a' szék. egyház külső oszlopjaira a' 12 Apos­tolok kőből kőfaragó által csinossan és mesterségessen készítessenek el, és általa a' szék. egyház diszittessék - elhatározva lévén - főt. őrkanonok úr Bartalics Mi­hály pécsi lakos és sobrásznak költség terv és jegyze­tét bemutatja, é szerint az egész munka 3 év alatt leend általa befejezendő, 600 ezüst ftokát darabjáért, összessen tehát 7200 ft ezüstbe kérvén, az egész mun­káért, azon feltétel alatt: ha a' szék. egyház kölcségén fognak a' kövek bévontattatni." 26 Az 1848-ban készített szerződés-másolatot a pécsi JPM Helytörténeti Osztályán őrzik, egy olyan iratkö­tegben, amely Bartalits 1848- és 1850-ben, a pécsi Vá­rosi Törvényszék előtt lefolyt pereivel kapcsolatos do­kumentumokat tartalmaz (valamennyi ltsz. nélkül) : „Másolat Szerződés. Melly a' pécsi székes-egyház Uradalma és Bartalits Mihály között köttetett. lször Bartalits Mihály szobrász a' pécsi székes-egyház­ra megkívántató 12 Apostolt kemény, jó és állandó tartós köböl elkészítenni magát lekötelezi minden szobor egy darabba, 13 láb magas leend, tisztán mü­tanilag kidolgozva. 2szor Minden Apostolnak eleve elkészítendő mintáját tartozik a'tekéntetes Káptalannak bemutatni és ha az jóváhagyást nyerend, szerinte leend köteles a' szob­rot magát elkészíteni. 3szor Minden Szobor, ha a' tettes Káptalan által jónak lenni ítéltetvén a' Székes egyház részére elfogadtatik - kétszer leend megfőzött olajjal beeresztendő, az­után pedig ezüst szinü olaj festékkel befestendő, és a' szobrász által, és az aranyozást megkívánandó ré­szek által hasonlókép saját köteleségére megaranyo­zandok. 4szer Mind a' 12 Apostol szobrát mai naptol számítan­dó három év alatt tartozik két száz darabb arany alatti vinculom alatt, melly világos adosági ügyeletel leend szobéli per utján megveendő okvetlenül elké­kész szobor után 800 ez. ft., a maradványt (1600 ez. ft.) pedig akkor kapja kézhez a mester, ha a szob­rok helyükre kerültek. A szerződés második tétele kiköti, hogy Bartalits­nak „előre mintát" kell készítenie - természetesen kisebb léptékben - minden egyes apostolról, s azt elfogadásra a káptalannak bemutatni. Már az első költségvetésben 27 is szerepelnek „fából a minták", de ezt - valószínűleg költséges volta miatt - a káp­talan elvetette 28 . A legkézenfekvőbb olcsó megoldás a véglegesnél kisebb méretű gipszmodellek formá­zása. Arról, hogy az apostolokhoz Bartalits ilyene­ket készített, több forrás is tudósít. Az első egy, a szobrász által kiállított elszámolás 1848 elejéről, amelyben említi a gipszeket is 29 . Jóval későbbről, 1878-ból való a „Pécsi Figyelő" riportja az idős mes­terrel, amelyben szó esik - egyéb gipszmodellek mellett - „a vártemplomon lévő 12 apostol ember­nagyságú föszöntvény mintázatai"-ról is, amelyek évek óta a műhely porfogói 30 . A cikkíró Dulánszky sziteni, és ha azok a' Káptalan helybe és jóvá ha­gyását megnyerendik, saját költségére és veszedel­mére a' székes egyház tetejére felállítani, az álást székes egyház költségén tétettni fog. 5szer A' Szoborhoz megkívántató kövek, ugy az azo­kat vontató kocsi a' válalkozo Szobrász által saját költségére leend megveendő 's megszerzendő, egye­dül azoknak bévontatására megkívántató igás mar­hát a' Székes egyház uradalom fogja adni. öszor Minden tökéletessen elkészült, befestett 's helyé­re álitott szobor ára hatszáz ezüst forintokban álapi­tartott meg — minthogy azonba az előkészületek te­kéntetéből a' Szobrásznak pénzre volna szüksége ugyann azért most azonnal 800 fkát ezüstbe nye­rend, - jövendőbe pedig valahányszor két szobor elkészülve a' tettes Káptalan tetzését megnyervén jó­nak lenni elfogadtatik nyerend öszvessen 800 ezüst fkát, - az egész maradványi somma pedig a' midőn a' szobrok rendeltetési helyén leendnek felálitva, és a' mü tökéletessen és becsületessen béfejeszve, fog a' szobrásznak készpénzben kiis megfizetetni. 7szer Minden kár és veszedelem a' Szobrászt illetvén - a' szobrok árának tökéletes kifizetését csak akkor követelhetti, ha a' szobrok rendeltetése helyére fog­nak jó és ép karban minden toldás vagy foltozgatás nélkül állitatni és azért minden ne talántán eredhe­tő kérdések az 1832/6 20. t. czik értelmében szobéli per utján leend elintézendő. Mellynek nagyobb elhitelére ezen Szerződés két példányba általunk aláiratatott. Pécs October hó 15-én 846 Rihmer mk. őrkanonok. Bartalits Mihály szobrász m. k. az eredetivel meg egyez Cséby..." Boros (1982), 319., 97. jegyzetben, a fenti okmányt nem ismerve, tévesen - egy későbbi szerződés-módosításból visszakövetkeztetve - 1848. ápr. 15.-ét hozza a szerző­déskötés dátumaként. 27 Lásd 22. j. 28 Borossal [(1982), 319.) szemben, aki szerint a mo­dellkészítés visszautasítása Bartalits jó hírnevét igazol­ná. A forrás szövege ezt az értelmezést nem támasztja alá (lásd a 22. jegyzetet). 29 Lásd a 36. jegyzetben hozott forrást. 30 n. n. : „Megemlékezés Bartalits Mihály pécsi szob­rászról", Pécsi Figyelő, VI./14. sz. (1878. IV. 6.), 1.

Next

/
Thumbnails
Contents