Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Művészettörténet - Láncz Sándor: Az Elvont Művészetek Csoportja

252 LÂNCZ SÁNDOR MARTYN FERENC 1899-ben született Kaposvárott. Rippl-Rónai házában nevelkedett, annak fogadott fiaként. A főiskolán Réti-növendék volt, majd bevonulása után Bécsbe került és itt folytatta tanulmányait. 1925-ben Párizsba ment, ahol a haladó francia szellemi irányzatokhoz csatlakozott. Hosszabb utazásokat tett Európa országaiban és Észak-Afrikában. 1940-ben hazatért, azóta Pécsett él. 1946-ban gyűjteményes kiállítása volt Budapesten, résztvett az Elvont Művészek Csoportja kiállításain. 1957-ben Pécsett tájképeit mutatták be; rajzai és irodalmi illusztrációi 1960, 1962 és 1965-ben szerepeltek Kaposvárott, Budapesten és a Velencei Biennalen. 1969-ben Pécsett volt kiállítása, nagyobb anyaggal szerepelt az MNG-ben rendezett Baranya Megyei kiállításon, 1970-ben pedig a Tihanyi Múzeum rendezett kiállítást alkotásaiból. Fő műveiből Pécsett a Janus Pannonius Múzeum kezelésében külön „Martyn-gyűjtemény" létesült. 1986-ban hunyt el. Irodalom : Kállai Ernő: Martyn Ferenc művészete. Pécsi Városi Múzeum Értesítője, 1941. Kállai Ernő: Martyn Ferenc művészete. Tájékoztató gyűjteményes kiállításához. 1946. Rabinovszky Márius: Levél Martyn Ferenchez az absztrakt művészetről. Sorsunk, 1948. 2. Pataky Dénes: Martyn Ferenc két rajzsorozatáról. Művészettörténeti Értesítő, 1960. 296. Hárs Éva: Ferenc Martyn's Art. The New Hungarian Quarterly, 1965. 6. Hárs Éva: Martyn. Corvina, Bp. 1970. Hárs Éva: Martyn Ferenc. K. A. K. Bp. 1975. Láncz Sándor: Martyn ötven rajza. Corvina, 1984. Művészete a harmincas évek során, franciaországi tartózkodása idején formálódott ki. Mint saját maga később (1964-ben) megfogalmazta, „örök törekvésem, hogy a vizuális jelenséget a festmény síkjára vigyem vissza, a két dimenzióra, de úgy, hogy a szerkezet mögött a belső tartalmat is láttassam."

19 Művészete soha nem szakadt el teljesen a látványtól — ennek átírási módjában azonban a legszélsőbb végleteket is megtaláljuk a majdnem naturális kompozícióktól a szinte teljes elvontságig. Korai művészetének jellemzői - Rabinovszky Marius szerint „a tértestek egymásba hatolása, a gravitáció benyomásának megszüntetése, a szerkezetszerűség szer19 Martyn Ferenc jegyzetei. Kézirat. A művész tulajdona. kezettúli bálványozása és - egy lélegzetben — merész megtagadása.. Z'

20 A húszas, harmincas évek konstruktivizmusában jelentkező tér- és formaszemlélet érlelte Martyn művészetét is: ezt alakította ki párizsi évei során képeiben, amelyek nagyon sokban rokonok Vajda „konstruktív-szürrealizmusával", jóllehet tőle függetlenül alakult ki.

21 A formák szerkezetes építése, a síkban egymás mellé helyezett színek téri dinamizmusa, a látott valósággal ugyan azonosuló, de irracionális torzításokat hordozó festői ábrázolás Martyn e korszakbeli művészetének sajátos vonásai. Hazatérése után, de különösen 1945 után művészi pályája párhuzamos, egymás mellett vonuló külön utakon haladt. Első idehaza festett képein az „emlék" az uralkodó: a tenger és annak világa. Ezeknek az alkotásainak jellegzetessége, hogy a konstrukciók elmei, jóllehet összeköttetésben vannak a földdel, nem támaszkodnak rá - a kép alsó szférájába alig kötődnek, „lebegnek" - s ennyiben hasonlatosak Miro alkotásaihoz: míg azonban ott a figurák általában űrben mozognak, addig Martyn nem szünteti meg teljesen a tér-struktúrát, kvázitájképeket hoz létre. (Sötét térben, 1942, Souvenir d'Espagne, 1943 stb.) Színvilága ragyogó, eleven, tüzes: ezek a képei az élet öröméről, a békés munkáról, a szabadságról dalolnak. Ez a kolorit azonban hamarosan elsötétedik, szonorikus barnák és fáradt szürkék jelennek meg, majd 1944-ben készített nagyszerű rajzsorozatán megjelennek a szörnyek: e rajzokban a gótikának, Goya vízióinak világa támadt fel. Az egyformán göndörödő vonalak pompás monotóniája, a vonalak ízes játéka, az előadás művi nagyszerűsége élénk kontrasztot alkot az alakok szörnyűségével, elrettentő voltával. A hideg, szenvtelen bemutatás csak nyomasztóbbá emeli a víziót. 1945 elején egyetlen, sárga-zöld színű festménybe sűríti e látomásokat (A íasizmus szörnyetegei). A felszabadulás után megújhodott Martyn Ferenc művészete. Mint Hamvas Béla jellemezte, az 19411942-ben festett, sötétekké, introvertáltakká és önelemzőkké vált képek hirtelen csaknem félelmetesen káprázó színekben, ragyogó tiszta geometriai formákban oldódtak fel. Az újabb képek változást hordoznak egy másik tekintetben is: míg a korábbi műveken kissé merev a formák kapcsolódása, a szerkezet hangsúlyozása, az ekkor keletkezett alkotások lazábbak, szabadabbak, jóllehet konstruktív egységük ugyanolyan biztos, szilárd. Szüzséjük talán még romantikusabb, mint korábban volt: határtalan, szabad távlatokat idéző tengerek, vitorlás hajók (Kikötőben, 1946. Vizek lelett, 1947) - s új vo20 Martyn Ferenc képeihez. Nyugat, 1929. nov. 1. 564. 1. 21 Külön vizsgálatra szorul még - s ez majd egy Vajda-monográfia feladata lesz - hogyan hatott a „konstruktív szürrealizmus" ideájának kialakításában a húszas-harmincas évek francia művészete Vajdára.