Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház
A ZENGŐVÁRKON YI H AZ 213 3. £ép. Telekelrendezés (SZNMAN 1943, 1976) : 1 = ház, 2= hátsóépulet, 3 = disznóólak, 4 = árnyékszék, 5 = istálló-pajta, 6 = fezíí. homlokzattal fordul az utca felé. Az udvart az utca felől kőkerítés határolja. A kerítés szögletében a főhomlokzat előtt kiskert van. A telek szabályos soros beépítésű. A lakóépület folytatásában található a gazdasági rendeltetésű hátsóépület. E mögött áll kissé távolabb a disznóól, majd leghátul keresztben az istállós pajta, udvarra és kertre osztva a belső telket. Az istálló udvar felőli oldalához támaszkodik a féltetős árnyékszék. Bal oldalon a pajtával egy vonalban látható a nyomós szivárványos kút (3. kép). A telek a múlt század közepén nyitott volt a határ felé. Kocsival balra megkerülték a pajtát, és saját Szidásukon át kihajthattak a Csuma szurdikba. Az utcára kőpillérekre erősített kétszárnyú deszka nagykapun és egy külön kiskapun lehetett közlekedni. A ház alápincézett, négy helyiséges, tornácos épület. Alaprajzi beosztása a tulajdonos L. Hosszú János meghatározása szerint: első ház-előszoba-hátsó szoba-konyha-gang. Eredetileg azonban tipikus szoba-konyha-szoba-kamra beosztású lakóépületnek készülhetett, amelynek déli frontján falazott, rnellvédes-oszlopos tornác húzódik végig. Folytatásában, hozzáragasztva, de külön tető alá épült a hátsóépület, ami kamrából, huszáristállóból, két baromfiólból és kocsiszínből áll (4. kép). A ház az utcai oromfal dátuma szerint 1858-ban épült, L. Hosszú János ükapja, Dékány Máté építtette. Az oromfal közepén lévő monogram DM betűi az ő nevét rejtik. A családi emlékezet szerint a ház ekkor már állt. Dékány Máté ötven év körüli, jómódú (24 holdas) gazda 1858-ban csak újjáépíttette, mégpedig - a leszármazottak szerint - oly módon, hogy a meglévő elé fölhúzatta az utcai szobát, kidikturát elsejével együtt 7 . A későbbiek során látni fogjuk, hogy az emlékezet - bár páratlanul éles ezen a ponton bizonyára téved, egyébként is Dékány Máté elődeinek korát már csak homályosan 7 Hosszú Jánostól 1975-ben, 1977-ben és 1978-ban gyűjtöttem magnetofonnal a ház építéséről, átalakításáról, a családról, lakáshasználatról és a gazdaságról. Minden alkalommal változtatás, eltérés nélkül mondta képes fölidézni. Fal- és padlókutatás hiányában nem zárhatjuk ki teljes egészében annak a lehetőségét, hogy a lakóépület eleje később épült, azonban ha így is történt, annak meg kellett előznie az 1858-as nagy átalakítást, mert az 1858-as homlokzat az épület fő részeivel, a falakkal, a tornáccal, a tetőszerkezettel és a pincével törés nélküli egységet alkot. Alaposan megvizsgáltuk a kritikus pontokat, de sehol nem találtunk olyan toldásokat, amelyek az utcai szoba utólagos ház elé építését igazolhatnák. Az alaprajz is tipikus. Nem képzelhető el olyan ház, ami keskeny, konyha méretű helyiséggel kezdődik, és tágas szobával folytatódik hátrafelé. Sőt ennek a második helyiségnek az utcai szobával közös harántfalán a szobaajtó mögötti részen egy olyan befalazott felület volt látható, amely alakját, méretét tekintve pontosan megfelelt egy szobai kályha vagy kemence (itt kályha) fülkés tüzelőnyílásának. Az épület tüzetesebb vizsgálatából csak arra következtethetünk, hogy Dékány Máté régi épület helyére új házat építtetett vagy a már meglévő épületet fölújíttatta, és elkészíttette díszesen vakolt utcai homlokzatát. Akárhogy is értelmezzük a ház keletkezésével kapcsolatos szájhagyományt, vizsgálatunk kiindulópontjának 1858-at tekintjük. Ez az az időpont, amikortól a ház és a benne élő család szerkezetét, változásait megismerhetjük, hitelesen rekonstruálhatjuk. Arra a kérdésre, hogy ki építette a házat, azt a választ kaptuk, hogy több kümives, kümves dolgozott a faluban, közülük Resch és Winditschmann voltak a legnevesebbek. A Dékány ősök Winditschmannt tartották számon a ház építőjeként. Nevén kívül csak annyit tudunk róla, hogy az 1800-as években élt. Hosszú János nagyszülei a Resch nevet is emlegették. Ismerjük ezt a nevet a falu határából, az 1845 előtt működő Res-bánya egyike volt a hat helybéli kőbányának és kőfejtőnek 3 . - A ház építésével kapcsolatban kételyeket ébreszthet az olvasóéi az adatokat. így azt is, hogy a ház eleje később készült magánál az épületnél (SZNMAN 1939, 1940, Zentai Tünde 1975, 1977, 1978, 1984) 8 Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 574-580.
