Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház
iu ZENTAI TÜNDE 4. kép. A ház és a hátsóépület alaprajza 1976-ban az 1943-as év berendezésének vázlatával: 1 == ágy, 2 = szekrény, 3 —asztal, 4 = szék, 5 — sublód, 6 = láda, 7 = éjjeliszekrény, 8 = dívány, 9 = tükör, 10 = virágtartó, 11 = vizespad, 12 = kályha, 13 = tűzhely. 14 = kemence, 15 = katlan, 16 — hombár, 17 = húsvágó szék, 18 — tálaspolc a talon, alatta edényes szekrény, 19 = mosogató, 20 = jászol ban a régi dátumok és adatok pontossága. Nem meglepő azonban, ha figyelembe vesszük, hogy Hosszú János nagyapja, Dékány János már hatéves volt 1858-ban, dédszülei, Dékány János és Geresdi Erzsébet pedig tevékenyen részt vettek az építkezésben. Egy új ház építése, amely az utódok számos generációjának ad otthont, a legnagyobb esemény a mindennapi sorsú parasztcsaládok életében. A továbbiakban részletesen jellemezzük a telek egyes épületeit 1975 és 1978 között végzett megfigyeléseink és gyűjtéseink alapján. Az épületek műleírása megfelel a legutóbbi, az 1982-ben történt fölújítás előtti állapotnak. A bemutatással párhuzamosan rögzítjük a változásokat, és ahol csak lehetséges, rekonstruáljuk az építéskori megoldásokat, így néhány kisebb homályos részlettől eltekintve kirajzolódik előttünk a ház és telek alakulásának egy és negyed százados története. A lakóépületet mélyen lenyúló terméskő-alapra emelték. Az utcai homlokzat fundamentumából nyílik a ház hossztengelyében lévő dongaboltozatú pince, ami az első két helyiség alatti részt foglalja el. Boltozata sárral falazott fejtett kőből készült. Hátsó fele szélesebb, vége egyenes záródású. A végfalban egy befalazott nyílás van, talán rakodófülke lehetett. Bejáratánál széles terméskőküszöb fekszik. A pincetorkon át lépcső nélküli lejtő vezet a pince belsejébe. Vasalt deszkaajtaja, ajtószárfái és szemöldökfája építéskorinak látszik. A pincében burgonyát, répát, zöldséget tároltak. Itt volt a helye a pálinkának és a mindennapokra való egy hordó bornak (a tartalmas, kolbászból, szalonnából, sonkából álló reggelihez hígított bort ittak). Az 1950-es évektől, idősebb Hosszúné Dékány Erzsébet halála után már nem használják rendszeresen. A bejárat előtti rész lassan feltöltődött az előkert földjével. A telek minden látható kőfala, a pincéé, a kerítésé, az istállóé, hasonlóan a korabeli várkonyi paraszti kőépületekéhez, sárkötéssel készült. A ház falának anyaga a tulajdonos szerint kő alapon kővel vegyes vályogfal. A lábazati rész kőből készült „derékmagasságig", ez néhol látszik is. A faluban végzett épületfölmérések mindenütt - e ház esetében is - vályog vagy „kővel kevert vályogfal"at rögzítenek 0 . König István pécsváradi kőműves, aki 1982-ben a Kossuth u. 6-os számú ház fölújítási munkáit vé9 Füzes Endre 1968 OMF-falukutatási anyaga Zengővárkonyból. Kovács Attila 1972. Zengővárkony Jókai u. 11. sz. ház fölmérése, SZNMAN 88, Bedé István 1972. Zengővárkony, Arany János u. 22. sz. ház fölmérése, SZNMAN 89.
