Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház

212 ZENTAI TÜNDE tották

3

, és tájházzá avatták. Műves vakolatarchitektúrájával, arányos tömegével a magyar népi építkezés és díszítőművészet kiemelkedő alkotása, így méltó emléket állít szűkebb hazája hagyományos paraszti műveltségének. Munkánk egyszerre kettős célt szolgál. Az érdeklődők kezébe adja a ház néprajzi dokumentációját, kismonográfiáját. Ugyanakkor gazdagítja a népi építkezés és életmód kutatását is. Örvendetesen gyarapszanak azok a cikkek, tanulmányok, könyvek, melyek egy-egy település, „házvidék" anyagát ismertetik, de ritka az olyan feldolgozás, amely konkrét épületet vizsgál részletesen és teljes viszonylatrendszerével együtt. Mi ebben a dolgozatban kísérletet tettünk egy ilyen mély elemzésre. Azon túl, hogy elkészítettük a ház és telek építészeti műleírását, földerítettük fejlődésének aprólékos történetét, rekonstruáltuk a benne lakó család szerkezetét, módosulásait, a berendezés, lakáshasználat változásait s vele párhuzamosan az életmód alakulását, arra törekedtünk, hogy megértsük a ház keretében létező világot és érzékeltessük a korabeli miliő levegőjét. I. Ház és telek A Kossuth utca б-os számú ház (korábban Arany János utca 38.) a falu közepe táján, az úgynevezett Falu-dëték-Ъап helyezkedik el. Falu-deréknak nevezik a helybéliek a Főszög-től délre fekvő falurészt az 1802-ben épült református templomtól egészen a református gyülekezet által 1856-ban emelt iskoláig

4

. Az iskolával átellenben, tőle kissé északabbra, a templom oldalán áll az általunk vizsgált Dékány-Hosszú féle ház. Előtte folyik mély mederben a Balázs-kútból eredő patak, az Alsógát, melynek vize a patakmalmokat hajtotta egykor, ma pedig Várkony és Pécsvárad vízellátását segíti

5

. A ház telke (2. kép) a kert (hóstél vagy szürü) felé emelkedik, az utca irányába mintegy 150 cm lejtése van

6

. A ház maga hátsó hosszú homlokzatával a szomszédos északi telekvonalra épült, rövid 3 A ház fölújítását a pécsváradi König István kőműves és alkalmazottai végezték. 1982. szeptember 15-én munka közben, majd befejezése után azt tapasztaltuk, hogy a renoválás az épület 1982-es állapotát konzerválta. Eltérően a mai műemléki gyakorlattól épületföltárás, visszaállítás nem történt. Megmaradt a késői hármasablak, az utcai homlokzaton rábukkantak az egykori színezés maradványaira, de rávakoltak. Bár az adott, legkésőbbi állapot megőrzése is hiteles megoldás, azonban ha az épületben régi hagyományos enteriőrt akarunk berendezni, nem sikerül fölidézni a ház és lakás egységét. 4 Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 574-577. 5 Zengővárkonyban az 1970-es években még nyolc vízimalmot tartottak számon, közülük néhány a 20. században is működött. Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 574-575. 6 Theislerné Mandik Ibolya fölmérése, SZNMAN 1943, 1976. 2. kép. A telek északi oldalának épületei: a ház, a hátsóépület és a disznóólak (SZNMF 21524, 1975)