Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház

A ZENGŐVÁRKONYI HÁZ ZENTAI TÜNDE Tanulmányunk témájául egyetlen házat választottunk. Rajta keresztül bepillanthattunk a leányvásáráról, szőtteseiről, ezeréves gesztenyefáiról híres zengőalji kis falu parasztságának másfél százados múltjába. Várkony egyike annak a néhány sárközi jellegű településnek, amely e tájon a török uralmát átvészelte. Rokoni szálai a hasonló kultúrájú Pécsváradhoz, Nagypallhoz, Váraljához, Belvárdhoz, Babarchoz, Mohácshoz és a Tolna megyei Sárközhöz fűzik.

1 A Dékány-Hosszú féle háznak (Kossuth utca 6.) ma már múzeumi története

2 van. 1982-ben fölújí1. kép. A Kossuth utca 6-os számú ház keleti és déli homlokzata 1975-ben (SZNMF 27578) 1 Zentai János 1978. 543-545, hivatkozik Andrásialvy Bertalan kutatásaira is, aki rámutat Váralja, Zengővárkony és Pécsvárad népének sárközközi kapcsolataira. Lásd részletesebben Andrásfalvy 1975. 101, továbbá Kodolányi János 1958. 130-131. _

2 A Kossuth utca 6-os számú ház rövid múzeumi története 1971-ben kezdődött, amikor Zentai János e sorok írójának két fényképet küldött a házról a Néprajzi Múzeumba, azzal, hogy méltónak ítéli az épülő Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM) majdani Dél-Dunántúli tájegysége számára. Hofer Tamás, a tájegység akkori felelőse a szükséges előtanulmányok után javaslatot is tett a ház és portája épületeinek kiválasztására. Az SZNM tervtanácsa a javaslatot elfogadta, és 1972ben az építményeket beillesztette a telepítési tervbe, a VII. tájegység első telkére. 1975-ben a tájegység új felelőseként Zengővárkonyban néprajzi gyűjtéseket kezdtem, és vásárlási javaslatot készítettem a zengővárkonyi épületekről. Az SZNM a vásárlási javaslatot jóváhagyta, az adásvétel azonban évekig nem realizálódott, mert a tulajdonos, L. Hosszú János benne lakott a házban, és hosszan latolgatta az eladás időpontját. 1978-ra azonban, mire Hosszú János eladási szándéka megérlelődött, egy várkonyi néprajzi gyűjtemény létesítésének vágya is kifejezett formát öltött. Végül is a helyi erők állhatatossága a Baranya Megyei Tanács támogatásával elsőbbséget nyert. Hosszú János halála (1981. december 6.) után a házat megvették, 1982 őszén rendbe hozták, és 1982. október 16-án, a fölelevenített Lukács napi leányvásár alkalmából megnyitották. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 29 (1934): 211—238. Pécs, Hungária, 1983.