Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)
Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében, II.
KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETE A XIX. SZ.-BAN 169 egy család eltartásához 10 holdas birtok volt elegendő. Berend T. Iván és Ránki György a századforduló előtti gazdaságokat jellemezve állapítja meg: „... s a legfeljebb 10 holdon aluli, életképtelen, az árutermelésbe még alig bekapcsolódó, a tulajdonosnak legfeljebb nyomorszínvonalat biztosító birtoktípus volt a legáltalánosabb ..." az országban 9 . A 10 holdas birtoknagyságot tehát több forrásból is határvonalnak láthatjuk. Ezt erősíti tovább Szuhay Miklós is, aki a 10-30 holdas gazdaságot tekinti középparaszti gazdaságnak 10 . Mindez kiemeli a korábban tett megállapítást, hogy a 'kategóriahatárokat nem lehet mereven értelmezni, az egyes rétegek felső és alsó határainál eltérések vannak, olyanok, amelyek a gazdálkodás menetére, a gazdaság piachoz való viszonyára, tulajdonosának létviszonyaira is jelentős hatással vannak. A birtokrészleti jegyzőkönyvek alapján csak az egyes gazdaságok nagyságát állapíthattuk meg, de azok felszereltségét, gazdálkodásának hatékonyságát, állatállományának mennyiségét már nem. így a fentebb közölt beosztás csupán egyetlen - talán a leglényegesebb - szempont alapján állt össze. Az 1864-ben már erősen rétegeire bomlott parasztság bomlási folyamata a feudalizmus korában indult meg. Komló község 1854-ben készített tabellája 11 65 gazdát sorolt fel. Közülük 43 rendelkezett telekhányaddal, a zsellérek száma pedig 22 fő (33,8%) volt. A birtokosok legjelentősebb része, 62%-a, V2 teleknyi földet müveit a tabella szerint. Ennél nagyobb, 3 / 4 telekkel viszont már csak két gazda rendelkezett (4,6%). A féltelkesnél kisebb gazdaságok, a 3 / 8 telkesek száma akkor 10 fő (25%) volt. A tabellán feltüntetett legkisebb teleknagyság V4 telek volt, ekkora földterületet pedig csak 4 gazda (9,3%) használt. 10 évvel 1864 előtt tehát sokkal egységesebb volt a kimutatás szerint a parasztság, mint a vizsgált időszak elején. Természetesen ez az egységesebb kép fakadt abból a konkrét gyakorlatból, hogy az uradalom - a magasabb számú robotnap érdekében - a jobbágyfelszabadítás előtt nem engedélyezte a telkek megosztását 12 . Ennek nyomai tükröződnek az egységesebb képen. A kimutatás szerint te9 Berend T. Iván-Ránki György: Gazdaság és nacionalizmus Magyarországon a századforduló körül. In.: Berend T. Iván-Ránki György: Gazdaság és társadalom. 72. p. 10 Szuhay Miklós: A parasztság felbomlásának egyes kérdései Magyarországon az első világháború előtt. In. : Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon. 1867-1918. Szerk.: Pach Zsigmond Pál és Sándor Pál. S-dkra, Bp. 1956. 223. p. 11 Komló község tabellája, 1854. Komlói Múzeum irattára. hát az átlagos birtoknagyságtól eltérő, annál gazdagabb parasztság nem volt jelentős, és a féltelek alatti gazdaságok száma sem volt olyan magas, amilyen 1864-ben. Mindenesetre az átlagos teleknagyság 1854-ben fél telek alatt mozgott valamivel. Mária Terézia korában Komlón egy telekhez 24 hold (1200 négyszögöles) szántó és 10 kaszás rét tartozott 13 a belsőségek mellett. E területeket még a legeltetés lehetősége és az erdőhasználat joga egészítette ki. Az akkori hold mérete nem egyértelműen tisztázott, hisz annak terjedelme 1200-2400 négyszögöl közti területre volt érvényes. Esetünkben az 1200 négyszögöles hold a használatos, mivel Komló urbáriuma szerint 1 holdon akkora területet értettek, amelyik két pozsonyi mérő mag alá „kívánkozott". Egy pozsonyi mérő mag alá való területen viszont 600 négyszögölt értettek vidékünkön. Ezt erősíti meg a bólyi és sellyei uradalomban használt hold fogalma is 14 . A kaszás rét mennyisége ugyanott 800 négyszögölben van megadva. Ezt az adatot is nyugodtan alkalmazhatjuk Komlóra, hisz az is az uradalom része volt. Az elmondottak alapján 1854-ben a falu módosabb, 3 / 4 telkes gazdáinak - immár kataszteri holdban számolva - 13,5 hold szántójuk és 3,75 kataszteri hold rétjük volt, a szegényebb V4 telkeseknek pedig 4,5 hold szántójuk és 1,25 hold rétjük. Ezt a területet egészítette ki a kisebb-nagyobb belsőség. Egy másik, pár évvel később készített komlói tabella adatai az 1854es adatokhoz viszonyítva bizonyos eltéréseket mutatnak. Ezt a tabellát 1857-ben vették fel 15 . Kiolvashatjuk belőle, hogy Komlón a fél telekhez közeli érték továbbra is általános maradt. A 3 / 8 telkes gazdaságok száma viszont kettővel csökkent, a kettőből az egyik a fél telkesek számát növelte, a másik gazda viszont lejjebb csúszva az V4 telkesek közé került. Hangsúlyozva, hogy a telekhányad nem a legpontosabb képet adja a birtokok rétegződéséről, 1864-ig a fentebb összefoglalt adatok jellemezték Komló paraszti társadalmát. Innen figyelve tovább a XIX. század második felét, a két birtokrészleti jegyzőkönyv alapján a fentebb bemutatott két párhuzamos, birtokot és birtokost felsoroló adatsor összegzésével a következő táblázatot alakíthatjuk ki: 12 Kardhordó Kálmán: Adatok a „Boly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez. Baranya Megyei Levéltár Évkönyve. Baranyai Helytörténetírás, Pécs, 1973. 237. p. 13 Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Szerkesztette: Felhő Ibolya. I. kötet. Dunántúl. Akadémiai Kiadó, Bp. 1970. 84. p. 14 Kardhordó Kálmán: A bólyi és a sellyei uradalom 1848-1849-ben. Baranyai Helytörténetírás, 1973. 109. p. 15 Komló község tabellája, 1857. Komlói Múzeum irattára.
