Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében, II.

170 CSERDI ANDRÁS hold 18 6 4 1600 • gazdaságok száma % 1890 gazdaságok száma % különbözet 0— 1 1— 2 2— 5 5—10 10—15 15—20 20—25 25—30 30—50 26 8 9 4 13 25 2 1 29,54 9,09 10,22 4,54 14,77 28,4 2,27 1,13 31 10 7 12 8 15 4 1 5 összesen 88 99,96 93 33,33 10,75 7,52 12,9 8,6 16,12 4,3 1,07 5,37 99,96 db + 5 + 2 — 2 + 8 — 5 —10 + 4 — 1 + 4 % 3,79 1,66 2,7 8,36 6,17 —12,28 + 4,3 — 1,26 + 4,24 + 4+ Mielőtt a sorokhoz fűződő észrevételeinket megtennénk, fogjuk áttekinthetőbb egységbe adatainkat! hold 1864 1890 különbözet 1600 D gazdaságok gazdaságok száma % száma % db % 0— 2 34 38,63 41 44,08 +7 +5,45 2— 5 9 10,22 7 7,52 —2 —2,7 5—15 17 19,31 20 21,5 +3 4-2,19 15—30 27 30,67 20 21,5 —7 —9,17 30—50 1 1,13 5 5,37 +4 +4,24 Az adatsorokból leolvasható a birtokok polarizációjának állapota. A birtokaprózódásban Komlón a belső szaporulat nem játszott akkora szerepet, mint a földfelhalmozás. Az persze elképzelhető, mint a valóságban meg is történt, hogy egy-egy család esetében a szaporodás szerepe döntő tényező volt a földek szétaprózódásában. A folyamat további lépcsője már ebből következett: a kisebb birtok nehezebb körülmények között dolgozott, mint a nagyobb, és ezek a viszonyok segítették a földeladás és földvásárlás folyamatának a megvalósulását. Az 1864-et megelőző évek vizsgálatánál kimutattuk, hogy Komlón az átlagos birtoknagyság a 11-12 hold volt. Ez a gazdaságnagyság a besorolásunk szerinti 5-15 holdas kisparaszti gazdaság középső-felső részének határát jelentette. A 0-5 holdas réteget vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy számuk 43-ról 48-ra növekedett. Az emelkedés ténye ilyen bontásban nem különösebb intenzitással valósult meg. Sokkal árnyaltabbá válik azonban a kép, ha a szegényparasztság és a törpebirtokos réteg csoportjait szétválasztjuk, és a változást 0-2 és 2-5 holdas bontásban vizsgáljuk meg. A 0-2 holdas gazdaságok száma növekedett a vizsgált években 5,45%-kal, míg a 2-5 holdas gazdaságok száma kettővel csökkent, részarányuk ezáltal kisebbé vált. Míg 1864-ben az összes gazdaságok számának 38,63%-a tartozott a szegényparaszti gazdaságok közé, addig 1890-re számuk 44%-os arányúra való gyarapodásával a legjelentősebb kategóriává növekedett. 1864-ben a 0-5 holdas gazdaságok részaránya 48,8% volt, igen jelentős mennyiség, 1890-ben pedig a falu paraszti gazdaságainak több mint a fele, 51,6%-a, ilyen gazdaságtípusból állt. Az 5-15 holdas kisparaszti gazdaságok száma mérsékelten növekedett időszakunk alatt. Ez a mérsékelt növekedés azonban úgy állt össze, hogy nagymértékben növekedett az 5-10 kataszteri holdas gazdaságok száma. Időszakunkban ennek a kisparaszti rétegnek a növekedése volt a legjelentősebb. A kisparaszti réteg felső határát jelentő 10-15 holdas gazdaságok száma viszont igen határozott mértékben csökkent. Ez a jelentős növekedés és jelentős csökkenés eredményezte a mérsékelt növekedést e kategóriában. A 15-30 holdas gazdaságok száma bár nem a legmagasabb, de időszakunk igen jelentős tényezője. A birtokstruktúrából való részesedésük, arányuk a XIX. század második felében Komló társadalmában meghatározó, súlyukat csak a 0-2 holdas gazdaságok haladják meg. Ennek figyelembe vételével súlyukat kiemelkedően magasnak ítélhetjük. Ez a kategória volt az, amelyik időszakunk alatt a legnagyobb mértékben csökkent. A gazdaságtípus alsó határát jelentő 15-20 holdas réteg süllyedése, létszámbeli fogyatkozása az összes réteg között a legszembetűnőbb. A kategória egészének a süllyedése lényegében ennek az alsó rétegnek a süllyedéséből adódott. Míg ugyanis a 15-30 holdas középparaszti réteg száma 7 gazdasággal, 9,17%-kal csökkent a vizsgált időszak alatt, addig a gazdaságtípus alsó rétegét alkotó 15-20 holdas gazdaságok száma 10 gazdasággal, azaz 12,2%-kal fogyott. A középparaszti gazdaságok számának csökkenése úgy következett be, hogy a 20-25 holdas réteg száma gyarapodott. A 15-20 holdas fogyatkozó réteg szoros összefüggést mutat a közvetlenül alatta található 10-15 holdas nagyságú birtokkal. E kettő méretű birtoktípus volt az, amelyek a közepes méretű paraszti birtokok országos tendenciáját, a lefelé történő sülylyedést helyileg megtestesítették. A kisparaszti gazdaságok felső rétegét és a középparaszti gazdaságok alsó rétegét alkotó birtokok együttes száma 1864-ben 38 volt, több mint az ugyancsak jelentős 0-2 holdas gazdaság. 1890-re a 10-20 holdas méretű gazdaságok számban megcsappantak, 15 gazdasággal fogyatkozva a számuk 23 lett. A korszak birtokainak fogyatkozása zömében ebből a két rétegből került ki. (Összesen 3 kategóriányi fogyatkozás történt másutt.) 30-50 holdas gazdaságok lényegében 1864 előtt nem voltak a faluban, hisz egy egész telek hozzávetőlegesen 24 kataszteri holdat tett volna ki. Egész telek, mint azt a két bemutatott tabellán is láthattuk,

16 nem fordult elő egyszer sem. 1864-ben egyetlen gazdagparaszti birtok feküdt a faluban, 1890-ben pedig már 5. Ez a növekedés 16 Komló 1854. évi és 1857. évi tabellája. Komlói Múzeum irattára.