Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)
Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében, II.
168 CSERDI ANDRÁS dosíthatja. Ezen gazdák száma, és az ilyen földterület mennyisége azonban nem lehet akkora, hogy az a kialakított képet átrétegezze, a tendenciának tűnő jelenségeket megváltoztassa. 1864-ben 88 birtokos élt Komlón, 1890-ben pedig 93. A falu birtokosainak a száma tehát 5 fővel gyarapodott, ami 1,05%-os növekedésnek felelt meg. A számszerűségében a két időpont között nagyjából stabil népességnek a földhöz való viszonyában jelentős változás következett be; az egyes paraszti rétegek növekedése vagy fogyása alakította a falu képét. A parasztság rétegződésének folyamatát több dolog is befolyásolhatta a föld mellett. Lenin is erre hívta fel a figyelmet 3 , hogy a birtokkategóriák magában való vizsgálata nem biztos, hogy fedi a parasztság tényleges polarizációját, de a birtokviszonyok vizsgálata nélkül ilyen úton elindulni nem lehet. A földbirtokviszonyok vizsgálata vihet a legközelebb bennünket a paraszti társadalom megosztottságának megismeréséhez. A föld nagysága mellett fontos szerep jut a rétegződés folyamatában a művelés intenzitásának, a művelési ágak egymáshoz való arányának, az egyes gazdaságok piactól való távolságának, a birtok felszereltségének stb. A felsorolt tényezők némelyike kétségtelenül öszszefügg a birtok nagyságával. így pl. a felszereltség, hisz a nagyobb birtoknak nagyobb az esélye, hogy korszerűbb szerszámokkal korszerűbb körülmények között folytassa a gazdálkodását. Az ilyen birtoknak feküdhetnek nagyobb összefüggő részben a darabjai, ami szintén előnyös lehet. A felsorolt tényezők között azonban akad olyan is, amelyik nem függ adott helyen a birtok nagyságától. Ilyen a piactól való távolság. Igen fontos tényező ez, hiszen itt válhat a termék áruvá, pénzzé. A piac segíti elő az áru és pénzviszonyok szerepének növekedését, az árutermelés bomlasztó hatásának érvényesülését. E tekintetben azonban a dolog másik oldalaként igaz az is, hogy a nyomorparcellákon tengődő paraszt nemigen képes élvezni a piac esetleges közelségét, hisz árutermelőként ott nemigen tud megjelenni. A piac közelsége a középparaszti és az attól nagyobb gazdaságok számára kedvező. Komló ilyen vonatkozásban a XIX. század második felében a komoly felvevő piactól távolabb feküdt, rendes - kövezett - út a völgybe zárt faluból sehová sem vezetett, vasút ját is csak 1896-ban kapta meg, szoros összefüggésben a szénbányászat3 Lenin: Az agrárkérdésről. II. 222. p. 1950. 4 Kolossá Tibor : Adatok az agrárnépesség összetételéhez az Osztrák-Magyar Monarchiában (1900 körül). Agrártörténeti Szemle, 1962. 1-2. sz. 103. p. 5 Orosz István: Mándok birtokviszonyai. In.: Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth-nominate. Series Historica. Bp. 1963. 163. p. tal. így piacként elsősorban csak a gyenge belső piac jelentkezhetett, ahol viszont minden család igyekezett a maga számára mindenből minél többet termelni, hogy kevesebbet kelljen vásárolniuk. A kézműipar kezdetlegesebb formája is a családokban élt, s ez az iparos réteg kiválására kedvezőtlenül hatott. Mindez együtt tehát a belső piac gyengeségét okozta, nehezítette a belső értékesítést. A gazdasági kategóriák meghatározásánál a föld minősége is lehet emelő vagy csökkentő szerepű tényező. Komló gyenge, vagy jobb esetben közepes minőségű földje inkább az utóbbinak felelt meg. Ezek a tények tehát a merev kategorizálást fellazíthatják, így a föld mennyisége szerint, egy valamelyik kategóriába tartozó paraszt gazdasága, a valóságos erejét tekintve tartozhatott az alacsonyabb, de a magasabb kategóriába is. A parasztbirtok kategorizálásánál erre a tényre hívja fel a figyelmet Kolossá Tibor is. A parasztbirtokok osztályozásánál hangsúlyozza, hogy az alatta és a felette levőből is tartozhatnak bele gazdaságok. 4 Kolossá Tibor pl. a 2-5 holdas gazdaságok zömét a kisparaszti gazdaságok közé sorolja, míg Orosz István 5 az 5 hold alatti gazdaságok tulajdonosait agrárproletároknak tekinti. Az új 10 kötetes Magyarország története a megfelelő fejezetében 6 a 2-3 holdas gazdaságokat már nyomorparcellának veszi, gazdáikat pedig úgy, mint akik már nern is birtokosok a szó gazdasági értelmében. Másutt viszont, jóllehet technikai okok miatt az 5 hold alatti gazdaságokat egy csoportba sorolja 7 . Komló birtokviszonyainak a vizsgálatakor az elmondottak alapján a következő kategóriákba soroljuk be a birtokokat: 0-2 hold agrárproletár 2- 5 hold törpebirtokos 5-15 hold kisárutermelő kisparaszti gazdaság 15-30 hold középparaszti gazdaság 30-50 hold paraszti nagygazdaság 8 Az 5 hold alatti birtokmegoszlást az aprózódás jobb, szemléletesebb bemutatása érdekében tettük meg. Az 5 hold feletti gazdaságok esetében is plasztikusabb lehet a kép, ha kisebb határokat veszünk, figyelve külön az egyes kategóriák alsó és felső rétegeire is. Furcsának is tűnhet pl. az 5 és a 15 holdas gazdákat egyenlő erejű gazdaságok birtokosaként kezelni. Lenin szerint a kapitalista Oroszországban 6 Magyarország története 1848-1890. Szerk. biz. vezetője : Pach Zsigmond Pál. Akadémiai Kiadó, Bp. 1979. 1113. p. 7 Magyarország története 1848-1890. Szerk. biz. vezetője: Pach Zsigmond Pál. Akadémiai Kiadó Bp. 1979. 605. p. 8 Hold szól alatt minden eesetben, ha külön nem utalunk rá, 1600 négyszögöles kataszteri holdat értünk.
