Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Régészet - Tóth István: Magna Mater és Attis kultuszának emlékei Pannoniában (Emklékkatalógus)

150 TÓTH ISTVÁN A külső oldalon, két pillér között, sima oltáron síri Attis keresztbe tett cipős lábfejei és a pedum vége. 103. Sírkert sarokköve. M 145, Sz 40,5, V 32 cm. Öreghegy, Szárad-szőlő. - Magyar Nemzeti Múzeum, Inv. Nr.: 56. 1911. 2. írod.: Nagy T., Bp. R 15(1950) 371. - Erdélyi C, in: Intercisa I. Bp. 1954. 253. Kat.-Nr. 163. Taf. LVIII, 45. - t/ő., A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon. Bp. 1974. 81. Abb. 92. Előoldalán simán tagozott oltáron Attis szembenéző alakja, keresztezett lábakkal. Öltözéke phrygiai sapka, tunica manicata, nadrág és köpeny. Pedumra támaszkodik. - Másik oldalán kráterből kinövő szőlőinda. 104. Mészkő relieí töredéke. M 73, Sz 125, V 15 cm. - Késő-római sírból, ásatásból (Szórád-szőlő). - Magyar Nemzeti Múzeum, Inv. Nr.: 97/1913. írod.: Oroszlán Z., Magyar Múzeum 1(1945) 57 ff. Abb. 1. - Erdélyi G., in: Intercisa I. Bp. 1954. 163 f., 246. Kat.-Nr. 103. Taf. LXX, 9. - Kádár 29. Anm. 4. Eredetileg talán nagyméretű sírtábla alsó képmezője, a fölötte lévő ábrázolás (a relief főjelenete!) hiányzik. - Áldozati jelenet ábrázolása. Középen tripus, rajta sült liba. Bal oldalt három alak: egy csúcsos sapkát viselő férfi, kettős síppal, térdig érő ujjas tunicában. Mellette hasonló öltözékű, szembeforduló férfi, kezében lanttal. A harmadik alak ruhátlan, kopasz férfi, fölemelt jobb karral, dereka előtt átnyúló ballal, táncol. Fölemelt kezében valószínűleg crotalon. A tripustól jobbra, a kép szélén oltár előtt álló, jobbra forduló, hosszú ruhás férfi, áldozó pózban: magasra emelt két kezében patarát tart az oltár fölé. Mögötte másik, ugyancsak kifelé (jobbra) forduló férfi, hosszú ruhában, előrenyújtott karokkal. Mellette a tripus felé forduló, ülő kutya. - A fölötte lévő, letörött, képmező két sarkában stilizált delfinek (?), vagy madárprotomék (?). Az emléket Oroszlán kultusz-relief töredékének tekinti és a Kybele-kultusz emlékei közé sorolja. A rajta látható jelenetet misztérium-jelenetként értelmezi. Erdélyi (és nyomában Kádár) elutasítja ezt az értelmezést és nagyméretű, több alkatrészből öszszeállított síremlék darabjának tekinti a töredéket. A jelenet értelmét a Pannoniában gyakori síri áldozat ábrázolásának tárgykörében keresi. Burger A. a töredéket nem veszi fel a témáról írott munkájába. (Áldozati jelenet Pannónia kőemlékein. Rég. Füz. 11:5. Bp. 1959.) A magunk részéről valószínűnek tartjuk, hogy síremlékről van szó; a jelenet értelmét azonban nem a tripus mellett álldozó camillus-camilla képét felmutató pannóniai áldozati jelenetek között keressük, hanem - Oroszlán-hoz hasonlóan - önálló kultikus cselekményt vélünk felismerni benne. Oroszlán elemzésének lényeges mozzanata, hogy a tripus - amely a figurákhoz képest aránytalanul nagy és asztallapjával áttöri a jelenetet fent lezáró léctagot, úgy, hogy belenyúlik a felső, elveszett képsávba - nem az itt ábrázolt jelenet része volt, hanem a felső mező elveszett jelenetéhez tartozott. (Azt, hogy a pannóniai síremlékeken feltűnő tripus eredetileg a képmezőben ábrázolt mellképhez tartozott, újabban Barkóczi L., Arch. Ért. 109. 1982. 18 ff. igazolta kimerítően.) Ezzel egyidejűleg, a kép két oldalán ábrázolt jelenet határozottan egységes: a jobb szélén bemutatott áldozat kiegészítő cselekménye a bal oldalt ábrázolt zene és tánc. - A jelenet pontos analógiáját nem ismerem, azonban említést érdemel a tatai sírkő (fent: 60. szám) áldozati jelenete, ahol a kultikus cselekmény két Attis-figurával határolt mezőben játszódik le. Sárbogárd- Alsótöbörzsök 105. Bronz kancsótül. M 8,4 cm. - Sírlelet. - István Király Múzeum, Székesfehérvár, Inv. Nr. 6738. írod.: Marosi A., Magyar Művészet 6(1930) 475. Bánki Zs., Az István Király Múzeum gyűjteménye. Római kori figurális bronz, ezüst és ólom tárgyak. La collection du musée Roi Saint Étienne. Objets romains figurés en bronze, argent et plomb. (István Király Múzeum Közleményei B:30.) Székesfehérvár 1972. 57. Nr. 38. Alsó részén phrygiai sapkás Attis-fej. Felső részén szarvas agancsos feje. Vájta 106. Bronz kancsó. M 23,8, talp átm. 5,2 cm. - Kocsisíros temetkezésből. - István Király Múzeum, Székesfehérvár, Inv. Nr.: 9642. írod.: Marosi A., Székesfehérvári Szemle 9(1939) 24. Radnóti A., A pannóniai római bronzedények. (Diss. Pann. 11:6.) Bp. 1938. 117. Taf. XLVII, 2. - Fülep F., Arch. Ért. 76(1949) 42. - Fitz J., Fejér megye története. 1/4. A római kor Fejér megyében. Székesfehérvár 1970. Abb. 18. - Bánki Zs., i. m. 48 ff. Nr. 33. A keskeny szájú, nyújtott nyakú kancsó fülének felső részén hattyú, alsó végén phrygiai sapkát viselő, szárnyas gyermekprotomé. Vállán két fibulával összefogott chlamys. Szeme eredetileg ezüsttel berakott volt. Szárnyas Attis ábrázolásokra vö.: M. J. Vermaseren, CCCA III, 344; IV, 133, 176, 263. D un ai ö1dv ár 107. Síremlék oromzata. M 59, Sz 94 cm. - Magy. Nemzeti Múzeum, Inv. Nr.: 212. 1872. 8. írod.: Erdélyi C, in: Intercisa I. Bp. 1954. 187. Anm. 323. - Kádár 29. - Erdélyi G., A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon, Bp. 1974. 107. Abb. 148.