Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Régészet - Tóth István: Magna Mater és Attis kultuszának emlékei Pannoniában (Emklékkatalógus)

MAGNA MATER ÉS ATTIS KULTUSZA PANNÓNIÁBAN 151 Antithetikus beállítású, fejüket előre fordító oroszlánpár. Mellső lábaik között egy-egy kosfej. A két oroszlán között, középen kis posztamensen At­tis alakja, keresztezett lábakkal. Feje hiányzik. Öl­tözéke tunica manicata, köpeny, nadrág. Bal kezé­ben lefelé fordított pedum. A Pannoniában oly gyakori oroszlános síremlék­oromzatok között ez az egyetlen darab, amely Attis ábrázolása révén egyértelműen köthető a Kybele­kultusz ábrázolási köréhez. A további darabokon ezen a helyen leggyakrabban szakállas fej, ritkáb­ban kalathos, síri Genius, illetve Icarus alakja sze­repel. Ezeknek az ábrázolásoknak az értelmezése - számos kísérlet ellenére (vö. a Függelékben) ­sem tekinthető minden részletében megnyugtatóan megoldottnak. Szekszárd 108. Bronz edényíül. Sírlelet (szarkoíágból). 1845. - Magyar Nemzeti Múzeum. írod.: Kúbinyi A., Szekszárdi régiségek. Pest 1857. - Wosinszky M., Tolna vármegye az őskor­tól a honfoglalásig. Bp. 1896. II. 744 f. Taf. CLXXVIX. - Radnóti A., A pannóniai római bronzedények. (Diss. Pann. 11:6.) Bp. 1938. 128. Taf. LII, 4. Késő-római, keresztény-jellegű másodlagos be­temetkezés egy korábbi, dúsan faragott fehérmár­vány szarkofágba (vö. Nagy L., in: Szent István Emlékkönyv I. Bp., 1938. 48 ff.). A gazdag mellék­letek között található egy sajátságos, két részre osz­tott bronz melegítőedényre valószínűleg utólag rá­szerelt öntött kancsófül, alsó részén Attis protomé, phrygiai sapkában. Primitív kidolgozású. Zomb a 109. Bronz tripus. M 102 cm. - Mindhárom lábát Attis-protomék díszítik. M 9,5 cm. - Lelőkörülmé­nyek ismeretlenek. - Magyar Nemzeti Múzeum, Inv. Nr.: 2. 1935. 1. Írod.: Paülovics I., Vezető a régészeti gyűjteményben. Bp. 1938. 64. - Radnóti A., in: Intercisa II. Bp. 1957. 186. - Vő., in: Festschrift A. Barb. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland.) Eisenstadt 1966. 213. - Bonis Ê., Fol. Arch. 34(1983) 93 ff. Abb. 2-4. A keresztpántos tripus alul kettős emberi lába­kon áll. A lábak felső végét levélkehelyből kinövő Attis-mellképek díszítik. Fejükön phrygiai sapka, öltözékük a két vállon fibulával összefogott chla­mys. A sapka hátsó oldala X alakú és pontozott dí­szítéssel van ellátva. A szemek ezüst berakásosak. A lelethez, amelyből a tripus származik, össze­sen 12 bronztárgy tartozott (kandeláber, veder, me­rítőkanál, kancsó, tányérok, balsamarium), - a le­let egészét Radnóti „ein vergrabener Schatz"-nak tekinti, amely „gehörte vielleicht zur Einrichtung eines Heiligtums." Az elrejtés idejét Radnóti és Bo­nis egyaránt a 3. század közepére, legvalószínűb­ben a 260-as nagy germán támadás idejére teszi. Pontos párhuzamát 1. fent, 55 szám alatt! SOPIANAE (Pécs, Fünfkirchen) 110. Síremlék töredéke. M 30, Sz 19, V 8 cm. ­Lh.: Pécs, Janus Pannonius u. és Székesfehérvár u. sarka. - Janus Pannonius Múzeum, Pécs, Inv. Nr.: 1713. Írod.-. Szőnyi O., Pécs-Baranyai Múzeum évkönyve 1908. 69. Nr. 3. - Fülep F.-Sz. Burger A., Pécs római kori kőemlékei. - Die römerzeitlichen Steindenkmäler von Pécs, Pécs 1974. (Dunántúli Dolgozatok 7.) 30. Kat.-Nr. 65. Taf. XX, 2. Keresztbe tett lábbal álló, pedumra támaszkodó síri Attis. Térdig érő tunicában. Feje letörött. * Fülep F., Pécs római kori emlékei. Pécs, 1963. 45. említ egy kis bronz tárgyat, amely a Széchenyi té­ren, a mai Nagy Lajos Gimnázium helyén került elő és a phrygiai sapkát viselő fejet ábrázol. ­Attis? A régi Városi Múzeum leltárkönyve szerint (Inv. Nr.: 1939. 844.) M 3,7 cm. A fejet 1959-ben át­adták a Nagy Lajos Gimnázium gyűjteményének. Azóta nyoma veszett. MURS A (Osijek, Eszék) 111. Kybele márványszobra. Csonka. M 82, Sz 42, V 34 cm. (Eredeti M kb. 140 cm lehetett) - Lh.: Osijek, Miljanovice és Frankopanska ül. sarka (1966) - Muzej Slavoniji, Osijek Inv. Nr.: 7923. írod.: D. Pinterovic, Osjecki Zbornik 11(1967) 67., 79. Taf. I. - P. Selem, Les religions ... 207 f. Nr. 15. Pl. XXXVII. Egészen alacsony plinthoson elhelyezkedő egy­szerű trónuson ülő istennő. Mindkét lábát egy, a trónszék előtt keresztbe fekvő oroszlán hátán nyug­tatja. Az oroszlán feje letörött. Az istennő hosszú, dúsan redőzött chitónt visel, hátán himation, amely­nek vége derekán körülvetve az ölében fekszik. Az istennő feje és mindkét karja letörött. Nagyon szép kidolgozású. Import márványból készült, valószínűleg görög (balkáni) szobrász al­kotása. II. század első fele. A monumentális szobor mindenképpen egy szen­tély kultusz-szobra volt. E szentély alapjai egyelőre ismeretlenek. 112. Kybele terracotta szobra. M 21, Sz 11,5, V 4 cm. - Előkerült 1880-ban, Osijeken, a városi kór­ház kertjében. - Muzej Slavoniji. Osijek, Inv. Nr.: 2606.

Next

/
Thumbnails
Contents