Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: A Zsolnay-gyárban készült kerámia közkutak, szökőkutak

A ZSOLNAY-GYÄRBAN KÉSZÜLT KERÁMIA KÖZKUTAK 333 került. 1901-ben a Millacher-kút pályázatra készített szecessziós kútterv vízköpői

15 Fellner Sándor az egykori Pénzügyminisztérium (budai várnegyed. Szentháromság tér) neogót épületének esővízköpőit alakította e szerint

16

, Maróti Géza a már említett milánói 1906-os kiállításon a magyar pavilon galambos udvarában a vörösrézből domborított virágtartó edényeken alkalmazta.

17 Stróbl Alajos a Zsolnay-gyár részére elkészítette ez ivóedény kerámia másolatát, amely azt Attila-serleg néven zöldarany eozinban gyártotta (2760. szám, terrakotta fazonkönyv). Mindezzel a felsorolással valószínűleg nem merítettük ki e motívum alkalmazási körét,

18 de érzékeltetni tudjuk, hogy az ideológia és a gyári előállítás lehetősége hogyan kommercializált egy alapjában véve ötletes és jó megoldást, átvételt. A falikutaknak szinte kimeríthetetlen variációs lehetőségét adták a csempeminták, a háttérfal különféle díszítése, a vízköpők, medenceformák változtatása. A vízfogó medencéket olykor virágtartókkal kapcsolták össze, sokszögű vagy íves alakúra formálták.

19 Mack Lajos (1876-1940?) tervezte a 4341. és a 4338. formaszámú eozin kivitelű női maszk betéteket, az ő munkája volt a két pisztráng keretelte női arc vízköpő, amely 1913-ban került be a gyár fazonkönyvébe (4303. számmal). Pécsett az 500. Ipari Tanonciskola (Pécs, Rét u. 41.) főlépcsőházi pillérén látható még ma egy példánya, már csak díszként (1928-ban állították fel.) A kecskeméti főreáliskola fali ivókútjai (Zaboreczky Ferenc építész rendelésére) ülőpados, eozincsigás betétdíszű burkolattal készültek 1914-ben (4351. fazonszám a terrakották fazonkönyvében). Értékesek a század első évtizedében fellendülő fürdőépítkezések megrendelésére készült kutak. A pöstyéni Irma-fürdő (ma Piestany, Csehszlovákia) és szállodaépület részére, amelyet Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervezett, 1911-ben két falikutat készítettek a Zsolnay-gyárban: azonos felépítésűek (260X78 cm), csak a felső rész plasztikai díszében térnek el: az egyiken gyermekalakok fognak közre egy vizet csorgató kagylót, a másikon madarak állnak őrt a víz kifolyásánál. A vízfogó medencéket stilizált hippocampusok reliefje díszíti. (Terrakotta fazonkönyv 4118.) Karlsbadba (ma Karlovy Vary) 1913-ban készült 15 Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái, Bp. 1934. 114-115. old. 16 A Zsolnay-gyár 9. sz. terrakotta fazonkönyve 2854. vízköpő, 1904. 17 Magyar Iparművészet, 1906. IX. évf. 191. old. 208. kép. 18 Lásd még e motívumot: Teles Ede: A budapesti polgári és népiskolai tanulóknak adott sportdíja - plaketten. In: Magyar Iparművészet, 1914. 484. old. 390. kép. 19 „Macska" vízköpővel (4311. és 4489. fazonszám) készült a budapesti Fiume szállodába 1914-ben, falikút, (8602.). a „Schlossbrunnen". (Architektúráját Friedrich Ohmann (1858-1927) tervezte.) Széles, tagolt talpazatán felirat és címerpajzs tünteti fel a kút nevét és megrendelőjét. Csúcsfigurája egy szarvas (15. terrakotta fazonkönyv, 4302.), mintázása gyári tervező. Mack Lajos vagy K. Nagy Mihály (1863-1943) munkája lehetett. A budapesti Gellért-fürdő (Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor, 1911-1918) gazdag, Zsolnay kerámiaburkolatú belsőjében Ligeti Miklós tervezte falikutak ismét mint e műfaj legjobbjai érdemelnek említést. Mindkét kezében vizet köpő teknősbékát tartó fiúcska fülkében álló körplasztika, a másik gazdag háttéralakítással készült kútján a főalak: vizet köpő teknősbékán kuporgó, azzal játszó két gyermek zsánerszobra. (4498. és 4470. fazonszámmal, 1915-16-ban készültek.)

21 A Gellértfürdő többi, Zsolnay-gyárban készült figurális szobordísze (Neptun-fejes vízköpők, virágfüzért és virágkosarat tartó puttók stb.)

22 a mintázás erejében, ötletességében elmaradnak a Ligeti Miklós által tervezettektől. A szerényebb megrendelőknek szánt, a meglévő historizáló részletekből - komponált kútajánlatok közül a 3311. számmal jelzett típusú - sokszögű, vagy körmedencében gombos záródíszű, ötszöges központi hasábra applikált vízköpő maszkokkal és felettük palmettákkal mértéktartó egyszerűségű

23 (1913-ból). Az 1920-as évek továbbélő eklektikája biztosította a keresletet a Zsolnay-gyár antikos ízű, vájatolt kehellyel, oroszlános vízköpővel készült falikútjának (6725. és 4092. fazonszám). A pécsi Kereskedelmi Szakiskolába egyenes, ornamentális frízzel zárt hátlapburkolással állították fel (elpusztult), Kaposvárra a vízköpő és kehely formájához jobban illő íves faliképzésbe foglalták be 1928-ban (Kossuth u. 22.). A két világháború közötti időszakban készült Zsolnay-gyári kutak általános formájává válik a hosszúkás vagy kör alakú medence szélére állított szobordísz, amely alól külön vízköpőből, vagy szabad csővégből víz csordogál.

24 A medence peremére helyezett, a vízhez gyűlő állatalakok ismét kedvelt téma, magánvillák halijába, belső terébe készült kutak között igényesebbek, sikerültek is akadnak. Wälder Gyula 1922-ben Gyöngyösre a Grüssner házba (17. terrakotta fazonkönyv 4549.) tervezett állatplasztikával díszített kutat. 2U Terve: Zsolnay-adattár: 61.275., 1912. Wien. 21 Magyar Iparművészet, 1918. 151. old. 144. és 145. kép. 22 A 4554. fazonszámú, több színben zománcozott csoportozatot Bezerédy Gyula tervezte, 1918-ban. 23 A Sáros fürdő, Hungária fürdő, Széchenyi fürdő felújításához is szállított a gyár kerámia burkolatot, plasztikus elemeket, vízköpőket. 34 K. Nagy Mihály mintázta, vízköpő-hattyú szoborral díszített kút a kútterv-ajánlatok legszélsőségesebb példája.