Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: A Zsolnay-gyárban készült kerámia közkutak, szökőkutak

334 MENDÖL ZSUZSANNA Említésre méltó Kőszeghy Gyula építész-Sinkó András (1901-1976) szobrász Szent Ferenc kútja, amelyet a Zsolnay család ajándékaként állítottak fel Máriagyúdön 1938-ban. Barna mázas pirogránitból készült mind a medence kávája, mind az ahhoz kapcsolódó szoborcsoport (4733. terrakotta fazonkönyvben) Sinkó András átszellemült, mértéktartóan stilizáló realista formanyelve itt is a feladat művészi megoldását hozta: a szent égnek fordított arccal áll, kezében tálkát tart, amelyből galambok esznek. Mellette kétoldalt a megszelídült farkas és bárány. A talpazathoz kapcsolódva: Istenem, mindenem!" felirat olvasható. A gyár államosítása után (1949) csaknem tíz évvel készül az első kútszobor a gyár kőszerű hatású pirogránit anyagából a harkányi gyógyfürdő gyermekmedencéjébe: Liszkai Kováts Zoltán (1898-) tervezte, 1957-ben a törülközőjét maga mellé eresztő, fürdőbe készülő álló női akt szobrot, amely két, egymásba helyezett, növekvő átmérőjű, karéjos peremű medence tengelyét hangsúlyozza. A tányérokról körben alácsorgó víz optikailag szélesíti a szobor talpazatát. Tömegében, arányaiban, s jó elhelyezésével kellemes hatású alkotás. Egyetlen darabból mintázott a figura, szándékában, szemléletében a kor nagyszobrászatához igazodik, annak naturalista és patetikus túlzásaitól mentes realista alkotás. Hasonló szemlélettel, de kevesebb szobrászi invencióval és biztonsággal készült Török János (1932) pirogránit kútja a harkányi Bányász étterem kerthelyiségébe (1959). A csaknem négy méter átmérőjű kör alakú medencében türkizkék mázas nyolcszöghasáb talpazaton életnagyságot meghaladó méretű, kőhatású pirogránit guggoló leányszobor kezében tálkát emel. A talpazat oldallapjain zöld mázas kecske- és ördögmaszkok váltakoznak, minden második vízköpőként szolgálva Harkány keletkezésének legendájára utalnak. A talpazat színe meglehetősen harsány. A főalakot a póz, a típus kora köztéri szoborsémáihoz kapcsolja, s ehhez hozzájárul a személytelen mintázás is. A nagy méret, s az anyag sajátságai is közrejátszhattak abban, hogy a figura statikája bizonytalan, a láb elhelyezése, illetve azon a testsúlyelosztás tisztázatlan. Az építész társtervező hiánya érződik számos, újabb kerámiakutunknál, így a pécsi Tettyén felállított (1961) szökőkútnál is, amelyet Török János tervezett 1958-ban.

25 Lépcsős bázis befejezettebbé, hangsúlyosabbá tehette volna. Még az ötvenes évek sematikus művészetszemléletével készült. A két egymásba helyezett kúppalást medencemellvéd a város címerszíneit: a sárgát és a kéket hordozza. A felső medence oldalát díszítő reliefen a víznek örülök, a kutat használó dolgozók képviselői: hármas-négyes csopotrosításban, a takarás csaknem teljes 25 Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs, 1982. 142. old. mellőzésével, kimélyített kontúrokkal, a legnagyobb felületek törvénye szerint, patetikus tipizáltsággal. Ugyanakkor a csőszerkezetet, a vízsugarak forrását plasztikailag nem foglalta be, ez a körülmény bármily hasznos a műszaki szerelvények meghibásodásakor, a kút esztétikai hatásában nem előnyös. A medence relief virágdíszeivel, színességével felnagyított kerámia dísztárgyként hat. A műszaki zserelvényeknek a kerámia-plasztikától ilyen mértékben történő leválasztása alighanem a korszak kivitelezési színvonalának reális felméréséből adódott. Török Jánosnak harmadik kútmegbízásával még kevesebb szerencséje volt: Jászapátiba készített (1975) sellős díszkútjának kétméteres figurája víz és medence nélkül maradt. A mezőgazdasági szakközépiskola raszteres homlokzata előtti pázsiton az a két kerámia „vízhullám" hordozza - partra vetett halként -, amely a téglány alakú medence két szemközti oldaláról belelövellő vízsugarak íveit volt hivatva plasztikailag folytatni. Török formanyelve a 70-es évekre karikírozó hangvételűvé változott, főleg a részletek léptékváltásából keletkező groteszkseggel alakítja figuráit. E kútszobor ötlete, plasztikai elképzelése - bár a kútfigura szokványok körén belül marad -, jó, a nagy méretből következően is - plasztikai megoldása nem kifogástalan. Az anyaghangsúlyos formakezelése a figura humoros, karikírozó hatásának egyik eszköze. A gyár mai tervezőgárdájából mindenki készített megbízásra kerámia kutat, ezek a gyár korábbi hagyományaitól eltérően legtöbbször egyedi alkotások maradtak. Újabb kútjaink a beruházói kompromiszszumok, a kútsémákhoz kötődő megrendelői gondolkodás értékvalóságának kifejezői. Kerámia kútjaink, a vízzel kapcsolódó plasztikák mégis a modern lakókörnyezet művészi jellegűnek szánt beruházásaként jöttek létre, így azok a használati cél és a művészinek szánt gesztus hibridjei. Különösen az újabb emlékkutaknál szorult háttérbe a használhatóság szempontja (Zsonay-centenáriumi kút Pécsett, vagy Budapesten a főváros centenáriumi kútja). Bár Gazder Antalnak a Zsolnay-gyár centenáriumára készített csorgókútjának a rátett reliefek kissé barbár megjelenést kölcsönöznek, a geometrikus betétdíszek kellemes kontrasztjai a kút hengeres, forgástest-architektúrájának. Szűk medencéje inkább talpazatnak hat, öblösödéssel nem nyúlik a beléhulló vízsugarak elébe, gyérvizű csorgói nem is igényelnek nagyobb medencét (1968. Pécs, Jókai tér). A madarak régtől fogva kedvelt plasztikai motívumai a kutaknak. Nádor Judit (1934) geometrikusán stilizált, karakteres állatszobrok tervezője madarakkal díszített szökőkutat készített 1974-ben Kaposvár modern lakónegyedének parkjába. A nagy, szögletes vízmedencébe plasztikus kifolyónyílásokkal tagolt lépcsős hasábon két, egymással szembe